Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Elõzõ napi izraeli légicsapás érte épület romjain dolgozik egy munkagép Bejrútban 2026. április 9-én. A libanoni polgári védelem szerint az elõzõ nap Libanon-szerte végrehajtott izraeli légitámadásokban 254 ember életét vesztette, 837 megsebesült. Az Irán elleni amerikai-izraeli háború február 28-i kezdete után kiújultak az Izrael és az Irán-barát libanoni síita szervezet, a Hezbollah közötti harcok.
Nyitókép: MTI/AP/Huszein Malla

Irán: a Hezbollah betartotta a tűzszünetet, de nem Teherán nevében cselekszik

Az iráni külügyminiszter-helyettes szerint Izrael „szándékosan és súlyosan” megsérti a tűzszünetet a Libanonban végrehajtott támadásokkal.

Szaíd Hatibzadeh a BBC brit közszolgálati rádió csütörtöki hírműsorának nyilatkozva kijelentette: Teherán előző nap egyértelmű üzenetet küldött Washingtonnak, egyenesen Donald Trump amerikai elnök hivatalának arról, hogy nem lehet tűzszünetet kérni, elfogadva a fegyvernyugvás feltételeit, miközben az Egyesült Államok szövetségese „tömegmészárlásba kezd”.

Hatibzadeh szerint a tűzszüneti megállapodásban „pontosan, névvel szerepel Libanon is”.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint ugyanakkor a tűzszünet nem terjed ki az Irán által támogatott Hezbollah libanoni síita milíciára.

Izrael az előzetesen két hétre meghirdetett tűzszünet hatályba lépése óta számos nagyszabású támadást hajtott végre a Hezbollah libanoni állásai ellen.

Az iráni külügyminiszter-helyettes a csütörtöki BBC-interjúban úgy fogalmazott: az izraeli rezsim bizonyos értelemben népirtást hajtott végre közvetlenül a tűzszüneti megállapodás elfogadása után.

Szaíd Hatibzadeh szerint az izraeli rezsim gyakorlatszerűen így tesz: elfogadja a tűzszünetet, majd meglepetésszerű támadásokat indít és népirtást hajt végre.

Hozzátette: a Washingtonnak küldött iráni üzenet szerint az Egyesült Államok a háború és a tűzszünet között választhat, mivel a kettő kölcsönösen kizárja egymást.

Hatibzadeh közölte: nem tagadja, hogy a Hezbollah támogatásban részesül Irán részéről, de úgy fogalmazott, hogy a libanoni milícia „nem Teherán nevében cselekszik”.

Az iráni külügyminiszter-helyettes szerint amikor Irán és Izrael között legutóbb tűzszünet lépett érvénybe, azt Izrael több ezer alkalommal megsértette Libanonban, és az izraeli hadsereg jelenleg is Libanon területének 17 százalékát tartja ellenőrzése alatt.

Hozzátette: Irán és az Egyesült Államok mostani tűzszüneti megállapodása a két ország szövetségeseire is kiterjed, és a Hezbollah tartotta magát az egyezményhez.

Arra a kérdésre, hogy ha az izraeli támadások folytatódnak, Irán visszalép-e az Egyesült Államokkal tervezett pakisztáni egyeztetésektől, Hatibzadeh kitérően úgy fogalmazott, hogy Teherán „az egész Közel-Kelet érdekeit helyezi előtérbe, és szoros figyelemmel követi, hogy a továbbiakban mi történik”.

A Hormuzi-szoros lezárására vonatkozó kérdésre Hatibzadeh azt mondta: a szoros teljes területe iráni és ománi felségterület, és nem számít nemzetközi vizeknek, így a nemzetközi tengerhajózási konvenciók sem vonatkoznak rá.

Az iráni külügyminiszter-helyettes szerint Modzstaba Hamenei legfőbb vallási és politikai vezető jó egészségnek örvend.

Modzstaba Hamenei apja, Ali Hamenei, Irán előző legfőbb vezetője egy légitámadásban életét vesztette, és korábbi meg nem erősített értesülések szerint a támadásban Modzstaba Hamenei is megsebesült.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×