Mráz Ágoston Sámuel szerint Novák Katalin megválasztását megelőzően egy személyes beszédet tartott, amiben szerepfelfogásának a részleteit ismerhettük meg. A többi között kiemelte, anélkül, hogy kimondta volna, hogy ő lehet az első női államfő Magyarországon, valamint egy olyan programot hirdetett, amelyben talán a szívének és a személyes megjelenésének, együttérzésének és részvételének különféle társadalmi helyzetben lévő emberekkel való találkozásának adta a legnagyobb hangsúlyt, miközben fontos politikai üzeneteket is megfogalmazott, legyen szó a szuverenitásról, vagy akár a több részletben is megjelenő békepártiságról és az orosz háborús agresszió elutasításáról – tette hozzá.

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója viszont úgy látja, sokak számára nem képviseli majd a nemzet egységét az új köztársasági elnök, már a beszédében is fideszes elköteleződésének adott hangot, hiányzott belőle az a függetlenség, amit sokan várnak ettől a szereptől.

„Hiába tartozik Novák Katalin a népszerűbb kormánypárti politikusok közé, akkor is kormánypárti, és az ellenzék szavazótábora, amely a mostani mérések szerint nagyjából akkora, mint a Fideszé,

nem fogja elfogadni köztársasági elnökként olyan személynek, aki a nemzet egységét tudja megjeleníteni, aki féket, egyensúlyt jelent a kormánnyal szemben,

hanem a kormány részének fogják tekinteni.

Ahogyan arról beszámoltunk, a szavazáson 195 képviselő vett részt, az urnában 193 szavazat volt. Ezekből 5 érvénytelen, 188 érvényes volt. A kormánypárti jelölt, Novák Katalin végül 137, az ellenzéki frakció jelöltje, Róna Péter 51 szavazatot kapott.

A szavazás eredményét illetően a Nézőpont Intézet elnöke elsőként is leszögezte: a felelős viselkedés az, hogy az ember nem kezd el találgatni, hogy a kormánypárti képviselőkön túl kik szavazhattak Novák Katalinra, hiszen egy titkos szavazásról van szó, így utólag sem tudhatjuk meg a teljes igazságot. Ugyanakkor az biztosan kijelenthető, hogy egy komoly sikerről van szó, az ellenzék pedig akkor örülhetett volna, ha a 133 szavazat sincsen meg, és egy második fordulóra került volna sor, és el lehetett volna mondani, hogy „lám-lám, a Fidesz nem egységes”, de a valóság az, hogy

a kormánypártok egységén túlmutató támogatottsága volt Novák Katalinnak

– jegyezte meg Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint talán nem túlzás azt feltételezni, hogy nem a baloldali képviselők közül kerültek ki a plusz támogatók, hanem a Jobbik „szétmálásából” adódóan maradtak olyan, szám szerint 13 független képviselő, akik támogathatták az új köztársasági elnököt. „De ez tenyérjóslás, és komolyan, megalapozottan ilyen kijelentést nem is lehet tenni, legfeljebb feltételezni” – hangsúlyozta ismételten a politikai szakértő.

Sokan aggályosnak tartották, tartják, hogy egy pártpolitikus, egy volt kormánytagot választott meg az Országgyűlés államfőnek, miközben korábban Novák Katalin maga is jelezte korábban, hogy a kormánypártok jelöltjeként indul el a posztért, és ehhez a politikai közösséghez fog tartozni. Mráz Ágoston Sámuel azzal kapcsolatban, hogy képes lehet-e Novák Katalin megtestesíteni a magyar nemzet egységét emlékeztetett: az új államfő beszédében, a szerepfelfogás ismertetésekor nagyon szépen fogalmazta meg, hogy nem a saját elveit és értékeit akarja megtagadni, és hogy

az elveinek a felvállalásával próbál minden társadalmi csoporthoz eljutni, mert úgy véli, így tudja hitelesen a nemzet egységét képviselni.

A Nézőpont Intézet vezetője egyetértett azzal, hogy senki sem fog úgy tekinteni Novák Katalinra, mint aki ne lett volna a Fidesz politikusa, de az említett szerepfelfogással legalábbis esélyt adott arra, hogy a Fideszen túlmutató társadalmi rétegekhez is elérjen, amit a választási eredményei is szimbolizál.

Virág Andrea szerint a nőkkel, családokkal kapcsolatos ügyeket biztosan kiemelten képviseli majd államfőként Novák Katalin.

A Republikon Intézet stratégiai igazgatója Róna Péter jelöltségéről azt mondta: mivel az ellenzék is tisztában volt azzal, hogy a közgazdász-jogász államfővé választása gyakorlatilag esélytelen, a cél az volt, hogy a kampányban bírálják az Orbán-kormányt.

„Ebben a helyzetben Róna Péternek is az volt a feladat, hogy ezeket a kritikákat megfogalmazza egy olyan helyzetben, amelyet az átlagosnál több állampolgár meghallgat, megnéz” – mondta Virág Andrea.

Az ellenzék köztársaságielnök-jelölt, Róna Péter egy erős mondatokkal teli, kritikus, harcias beszédet mondott, ugyanakkor ő is egységet, nemzeti megbékélést, egyetértés szorgalmazott. Az orosz invázió elítélése mellett talán ez volt az egyetlen közös a mondandójukban. Mráz Ágoston Sámuel szerint Róna Péter beszédénél nagyobb jelentőséggel bírt, hogy az egyébként magát egységesnek mondó ellenzék képes legyen – egységesen – államfőjelöltet állítani. Ezzel szemben az volt látható, hogy az ő neve csak másodjára merült fel, majd a hivatalos bejelentését követően a baloldali szellemi holdudvarból többen is hevesen tiltakoztak ellene – jegyezte meg a Nézőpont Intézet elnöke, aki szerint tehát az említett funkcióját a jelölés nem tudta betölteni. A következő lehetőség ezzel kapcsolatban az volt – fűzte hozzá a szakértő –, hogy az adott 15 percben az egységes ellenzék programjának, stratégiájának megfelelő beszédet tartson, és bár például az orosz agresszió elítélése látványosan ilyen kísérlet volt, ennek egyedisége azonban nem tudott kibontakozni, miután előtte Novák Katalin is kitért erre. „Nem akarom megsérteni Róna Pétert, de az az ember érzése, hogy ezzel az ő politikai küldetése véget ért” – tette hozzá Mráz Ágoston.

Márki-Zay Péter helyzetéről

Róna Péter mellett Márki-Zay Péter, az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltje is erősen bírálta, kritizálta a jelenlegi kormányt szerda este, amikor bemutatta választási programját. Mráz Ágoston Sámuel szerint a jelenlegi politikai helyzet nem volt kedvező a program ismertetésének, hiszen ma mindenki az ukrajnai háborús helyzettel és annak következményeivel foglalkozik, nem pedig arra kíváncsi, hogy különféle szakpolitikai ügyeben mit ígér az ellenzék, ugyanakkor Márki-Zay Péter érthetően lépéskényszerben volt, máskülönben ismét kellemetlen kérdésekkel szembesült volna, ahogyan a közös lista felállításának halogatása kapcsán is már. Szerinte az ellenzéki miniszterelnök-jelölt – és a többi nyilatkozó ellenzéki politikus – ezt úgy próbálta feloldani, hogy egy „ígéretcunamit” indított el, ami a szakértő szerint nem felel meg az általános érzékelésnek, miszerint az ukrajnai háború okán újra válság van Magyarország körül, és gazadásági nehézségekkel néz szembe az ország. Tehát nem a helyzetre adekvát beszédet mondott, hanem egy régóta készíthetett előadását tartott meg, hogy ne kérdezgethessék tovább, hogy mikor kerít végre rá sort – vélekedett Mráz Ágoston Sámuel.

Virág Andrea arra hívta fel a figyelmet, hogy Márki-Zay Péter új szereplő az országos politikában. Szerinte

érthető, hogy az ellenzék régebbi pártjainak szimpatizánsai körében nem olyan lehengerlő a népszerűsége, hiszen közülük sokan elsősorban más ellenzéki szereplőkkel rokonszenveznek.

„Épp az adja az ellenzék erejét, hogy lehet, hogy valaki Márki-Zay Pétert nem kedveli annyira, de szereti mondjuk az LMP-t, elkötelezett mellette, és el fog menni, leszavaz az ellenzéki listára, hiszen ott van az LMP, és bízik abban, hogy ott majd az ő értékeit is képviselik. Itt tehát nem olyan egyértelmű a jelölt népszerűsége és a támogatói hajlandóság közötti reláció, mint Orbán Viktor és a kormánypártok esetében, hiszen ő egy személyben megtestesíti azt a politikai közeget ellentétben az ellenzékkel és Márki-Zay Péterrel” – mondta a a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.

Márki-Zay Péter szerdán az InfoRádió Aréna című műsorának volt a vendége, ahol arra a kutatási eredményre, hogy az ellenzéki párt vezetőknél is jóval népszerűtlenebb, azt mondta, hogy szerinte valamelyik párt állhat a felmérés mögött. A felmérést illetően a Nézőpont Intézet elnöke érdekesnek nevezte, hogy a kutatásból hiányzott Gyurcsány Ferenc megítélése, és ennek híján igen erős lehetett az a cím, hogy Márki-Zay Péter a legelutasítottabb politikus a vidéki Magyarországon például. Ennek ellenére úgy véli, komolytalanná teszi magát egy miniszterelnök-jelölt, ha egyrészt közvélemény-kutatásokat kommentál, másrészt pedig ha az egységes ellenzék szimbólumaként a belső ellenséget keresi, és a választások előtt három-négy héttel a feszültséget szítja. „Itt, politikai értelemben, egészen biztosan hibát követett el Márki-Zay Péter, és nem kellett volna ezzel a kutatással törődnie.”