Tudósítóink

Feladják a "Forradalom fővárosát" a szíriai lázadók - az ENSZ támogatásával elfogadott tűzszüneti egyezmény értelmében a szíriai város visszatér az Aszad-kormány ellenőrzése alá. A különböző lázadó csoportok szerdán kezdték meg a kivonulást.

A német külügyminiszter az Észak-Irakban élő kurdoknak nyújtott támogatás bővítését helyezte kilátásba. Frank-Walter Steinmeier Irakban találkozott az ország miniszterelnökével is, aki német támogatást kért az Iszlám Állam elleni küzdelemhez.

Amióta a La Manche alagútjának franciaországi bejárata elé több kilométer hosszú, pengedrótos kerítés épült, ami nem csak az alagutat, de a átkelésre sorakozó teherautókat is védi a migránsoktól, a brit szigetország szinte bevehetetlenné vált illegális határátlépők számára. Most azonban tizenhárom letartóztatott francia halász ügyét kezdte tárgyalni az angol bíróság, ugyanis hajóikon albánok tucatjait csempészték át, rejtett kis öblöket kihasználva.

Tovább mélyült Lengyelországban az alkotmányos válság. Andzej Duda elnök ugyanis nem fogadja el az Alkotmánybíróság érvelését, amely szerint törvénysértő módon nevezte ki a testület öt tagját, sőt az utolsót épp ma iktatja be.

Berlinben a belügyminiszter megerősítette, hogy az év során jóval több menekült érkezett Németországba, mint korábban gondolták. Tomas de Maiziere elmondta, hogy november végéig 965 ezer személyt regisztráltak a menekültügyi hatóságok. Utalt azonban arra, hogy az elmúlt hetekben némileg csökkent az újonnan érkezők száma.

Amerika tiltsa meg a muszlimok belépését az országba - ezt a meglepő javaslatot tette Donald Trump üzletember és politikus, aki szeretné elnyerni a Republikánus párt elnökjelöltségét. Trump azután vetette fel az ötletet, hogy kiderült: a kaliforniai városban gyilkoló házaspár az Iszlám Állam ideológiáját követte

Havi 800 euró adómentes juttatás minden állampolgárnak - erről az ötletről gondolkodnak a finn kormány tagjai. Az elképzelés része lenne a finn jóléti rendszer radikális reformjának.

Sokkos állapotban van a francia politikai és média elit a vasárnapi regionális választások első fordulóját követően. Bár a felmérések előre jelezték a szélsőjobboldali Nemzeti Front előretörését, arra senki sem számított, hogy ilyen jó eredményeket fog elérni.

Irak 48 órát adott a török hadseregnek, hogy visszavonja a területére behatolt egységeit, mielőtt "minden lehetséges eszközt" felhasználna, beleértve az ENSZ Biztonsági Tanács bevonását is.

Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltjei tizenháromból hat régióban várhatóan az első helyen végeznek a vasárnap tartandó regionális választások első fordulóján, ez derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásokból. Bármi is legyen a kétfordulós választások végeredménye, az biztos, hogy a francia politika erősen jobbra tolódott.

Az Egyesült Államok felfüggesztheti a vízum-mentes beutazást az olyan európai országok polgárainak, amelyek nem osztanak meg hírszerzési információkat - erről szóló javaslatot nyújtottak be az amerikai kongresszusban.

"Felfoghatatlan mészárlás" - így jellemezte az első között érkező rendőrök egyike a kaliforniai San Bernandino-i lövöldözés helyszínét. A hatóságok továbbra is próbálják kideríteni, hogy az elkövetőt radikális iszlámista ideológia vagy a kollégái elleni bosszúvágy vezérelte az aprólékosan megszervezett támadásnál.

Szerdán, éjféltájban, tíz órán át tartó vita után, a londoni parlament alsóháza 397-223 arányban szavazta meg, hogy a légierő Szíria területén is bombázhassa az Iszlám Állam csapatait és központjait. Hatvanhat ellenzéki képviselő is támogatta a kormány beterjesztését. Már 57 perccel a szavazás eredményének kihirdetése után felszállt négy Tornádó típusú brit bombázó Ciprusról, az Akrotiki támaszpontról, és támadta az Iszlám Állam jövedelmét biztosító olajtárolókat. A támadások következő hullámát is előkészítették a támaszponton. Angliában sokan ellenzik a hadviselés szíriai kiterjesztését.

Magyarország ma nyújtja be, Szlovákia pedig már tegnap beadta keresetét Luxemburgban, az Európai Unió Bíróságán az Európai Unió Tanácsával szemben a menekültek elosztására vonatkozó kötelező kvóták miatt. Pozsony az ítélettől a kötelező menekültkvótákra vonatkozó döntés megsemmisítését várja.

Másfél évre vegyék őrizetbe az Európába érkező menekülteket - ezt nem más, mint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke mondta, aki az utóbbi hónapokban egyre keményebb álláspontot foglalt el a bevándorlás kérdésében. Az Európai Tanács elnöke "veszélyesnek" nevezte Merkel nyitott ajtók politikáját és mítosznak nevezte azokat az adatokat, amelyek szerint szíriai menekültek alkotják az Európába bejutni próbálók többségét.

Súlyos politikai válság alakult ki Brazíliában, ahol a Kongresszus alsóházában elfogadták, hogy politikai vádeljárást indítsanak Dilma Rouseff elnök ellen. Az államfőt azzal vádolják, hogy megsértette a pénzügyi fegyelemről szóló törvényeket.

Exkluzív interjút adott a cseh közszolgálati televíziónak Bassár el-Aszad. A szíriai elnök szerint az Egyesült Államok, Franciaország, Szaúd-Arábia és Katar összedolgozik a terroristákkal, Csehország viszont a Nyugat egyedüli békés állama, ezért azt sem tartja kizártnak, hogy éppen Prágában írják majd alá a szíriai békeszerződést.

Berlinben a törvényhozás ma vitatja meg a kormánynak azon döntését, amelynek értelmében a német hadsereg is kiveszi részét az Iszlám Állam nevű terrorcsoport elleni harcból Szíriában. A fegyveres részvétel megszavazása - az ellenzék hangos bírálata ellenére is - biztosra vehető. A lakosság csaknem ötven százaléka is helyesli a kormány döntését, azonban egyre jobban tart esetleges terrorveszélytől.

A Volkswagen wolfsburgi központjában megkezdték a dízel-botrányban érintett gépkocsik tulajdonosainak tájékoztatását, hogy mikor várják autójukat a hozzájuk legközelebb eső VW-szervizbe a motor átszerelésének ingyenes elvégzésére. Ennek előfeltétele volt, hogy Berlinben a közlekedésügyi miniszter elfogadja a Volkswagen által benyújtott dízelmotor-átalakítási tervet, amellyel a ténylegesen a hatóságilag megszabott határérték alá szorítják az autó károsanyag-kibocsátását.

Várat magára az enyhülés Oroszország és Törökország között. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította a párizsi klímacsúcson: a törökök azért lőttek le a határon egy orosz harci gépet, mert védeni akarják azt az útvonalat, amelyen az Iszlám Államtól csempészett olajat szállítják.