Robert Fico a belügyminiszterek tanácsának szeptember 22-én elfogadott döntését kifogásolta, amellyel a többség megszavazta az ún. kötelező kvótákat. Ez 120 ezer menekült elosztását jelenti az egyes uniós tagországok között. Szlovákiára 802 menekült jutna, de szükség esetén a számuk 656-tal növelhető lenne.

A szlovák miniszterelnök elmondta, hogy a kormány azonnal kifogást emelt a döntés ellen, és jelezte, hogy jogi útra tereli a kérdést. Ennek most jött el az ideje, ugyanis szerdán a keresetet benyújtották az Európai Bíróságra. "Azt kérjük, hogy a bíróság a kötelező kvóták bevezetéséről rendelkező határozatot semmisítse meg, és a tanácsot kötelezze a perköltségek megtérítésére" - mondta Robert Fico.

A kormányfő megmagyarázta azt is, hogy mi végett fordult Szlovákia a bírósághoz. "Állítjuk, hogy a belügyi tanács által elfogadott határozat ellentétes az Európai Tanács döntésével, amelyben világosan megfogalmazódott, hogy nem lesznek kötelező kvóták" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Robert Fico szerint további kifogás, hogy nem az unió törvénykezésével összhangban született a döntés, mert kihagyták belőle a nemzeti parlamenteket, és az Európai Parlamentet is. "Ezen kívül a belügyminisztereknek egyhangú, nem pedig többségi döntést kellett volna hozniuk" - tette hozzá a kormányfő.

Bár a kötelező kvótákat ellenzi szinte az összes szlovákiai politikus, a kormány lépését többen feleslegesnek és károsnak tartják. A Magyar Közösség Pártjának álláspontja egyértelmű, hiszen az MKP októberben aláírásgyűjtést is indított a kötelező kvóták elutasításának céljával. A petíciót eddig több mint húszezren támogatták aláírásukkal.

A másik magyar párt, a Híd a migránsügyben és a menekültek befogadásának kérdésében megengedőbb, de a kvótarendszert szintén elutasítják. "Mi sem értünk egyet a kvótákkal, ez egy rossz döntés, amely szerintünk olyan formában, ahogy az unió elképzelte, megvalósíthatatlan Szlovákiában. Másrészt, ez egy diktátum Brüsszel részéről, amely számunkra elfogadhatatlan, de magának a kormánynak a lépése is hibás. A bíróság erről csak egy-két év leforgása alatt fog dönteni. Mi értelme van akkor, hogy ha két év múlva kapunk egy minden bizonnyal elmarasztaló döntést? Több szakember is megerősítette, kicsi az esélye annak, hogy Szlovákia pert nyerjen ebben az ügyben" - fogalmazott Gár Gábor, a Híd parlamenti képviselője.

A szlovák ellenzék azt mondja, a kereset beadásával romlik Szlovákia alkupozíciója az unión belül, mivel feleslegesen ellentétbe kerül például Németországgal vagy Franciaországgal. Robert Fico kormányfő ezzel szemben nem tart a pozícióvesztéstől, de azt ő is elismeri, hogy saját pártcsaládjában, az európai szocialisták körében nem lesz népszerű.