Hiába a nyomás, Duda nem enged - az új lengyel elnök le akarja törni az alkotmánybíróság ellenállását. A legmagasabb szintű lengyel jogi hatóság szerint az államfő jogellenesen nevezett ki öt alkotmánybírót, akik közül az ötödiket épp ma erősíti meg hivatalában.

Ugyanakkor - mint az elnöki szóvivő közölte - nem hajlandó beiktatni három olyan alkotmánybírót, akit a testület szerint az előző kormány jogszerűen nevezett ki.

Az euroszkeptikus és konzervatív Jog és Igazságosság pártja novemberi választási győzelme után gyorsan nekilátott annak, hogy öt új alkotmánybírót juttasson be a testületbe. Ehhez viszont érvénytelenítenie kellett az előző kormány által kinevezett öt bíró mandátumát, pedig három esetében nem volt vita arról, hogy törvényesen kerültek az Alkotmánybíróságba.

Ezt úgy sikerült elérni, hogy a parlament döntött a bírák sorsáról, holott a törvényhozásnak nincs joga bírókat elmozdítani, vagy még az Alkotmánybíróság véleménye előtt dönteni arról, hogy egyes törvények jogszerűek-e vagy sem.

Mivel Lengyelországban - az érdekes módon doktorátussal rendelkező jogász -Andzej Duda elnök a kormány szövetségese, a harmadik hatalmi pillér, az Alkotmánybíróság irányítása döntő fontosságúvá vált. A testület feletti befolyás azt jelentené, hogy kormánytöbbség akadály nélkül tudná átvinni saját törvényeit.

A kormány bírálói által létrehozott "Figyelünk benneteket" mozgalom szerint a lépések "példanélküliek Lengyelország történetében és "alkotmányos alapjainál ássák alá a demokráciát" .

A kormánypárt azzal érvel, hogy vissza akarja szorítani a szegénységet és fel akar lépni nagyvállalatok és a külföldi tulajdonú bankok ellen. A varsói kormány emellett a szénbányák és a szénerőművel támogatásával szembemegy az Európai Unió emissziócsökkentési terveivel.

Tudósítók megjegyzik - bár sokan bírálják az új kormányt, a törvényesség aláásása már a korábbi kormányok alatt megindult. A korábbi Polgári Platform például költségvetés korrigálására államosított a magánnyugdíjpénztárak vagyonából 51 milliárd dollárt. Emellett sikeres magáncégeket vásároltak fel az állami közműszolgáltatók.

Bár a lengyelek érzik, hogy a most küszöbönálló változások veszélyeztethetik a jogállamot, mégsem esett vissza a kormánypárt támogatottsága.

A Jog és Igazságosság párt például azt 100 eurós családi pótlékot ígért a családoknak második és harmadik gyerekek után. A független Alkotmánybíróság például kifogásolhatná a lépést, mert az EU által engedélyezett 3 százalék fölé tolná a költségvetési hiányt. A kormány emellett növelni kívánja a személyi jövedelemadó adómentes sávját, le akarja engedni a nyugdíjkorhatárt, támogatást ígért a szénbányáknak és növelné a katonai kiadásokat is.