Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
337.49
bux:
120700.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Robert Fico szlovák miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

Az elektromos energia árának csökkentését tartja az egyik legfontosabb európai uniós feladatnak Ausztria, Szlovákia és Csehország miniszterelnöke. A három ország kormányfője a slavkovi formátum találkozóján közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben rögzítették álláspontjukat a csütörtöki, február 12-i rendkívüli uniós csúcs előtt.

Robert Fico szlovák miniszterelnök a keddi találkozót követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az energiaárak kérdésében „össztüzet” akarnak nyitni az Európai Bizottság irányába. Szerinte az Európai Unió nem lehet versenyképes a világgazdaságban addig, amíg az áram ára többszöröse a kínai vagy az indiai áraknak, miközben – ahogy fogalmazott – túlzottan ambiciózus klímacélokat tűz ki.

Fico hangsúlyozta: már az is komoly eredmény lenne, ha a csütörtöki informális uniós csúcs végén megszületne egy olyan következtetés, amely kimondja, hogy el kell kezdeni az áramárak csökkentését. A konkrét, hivatalos döntéseket szerinte a márciusi, rendes brüsszeli csúcson lehetne elfogadni.

A szlovák kormányfő külön bírálta az emissziós kvóták rendszerét is. Elmondása szerint az emissziós engedélyek ára jelenleg 90 euró körül mozog, ami jelentősen hozzájárul az energia drágulásához. A szlovák kormány ezért nyílt levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, és egyebek mellett azt javasolta, hogy fontolják meg az ETS-rendszer többéves felfüggesztését, vagy az árak felső korlátozását. Fico szerint az emissziós kvóták vásárlása mára üzletté vált, amely az unió egész gazdaságát károsítja.

A kvótarendszert a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš is élesen bírálta. Úgy fogalmazott: az emissziós rendszer 159 milliárd eurós terhet jelent a cseh ipar számára. Babiš szerint a kvótákon spekulánsok keresnek, miközben a költségeket a vállalatoknak kell megfizetniük, ami szerinte elfogadhatatlan, és súlyosan veszélyezteti az európai ipar jövőjét. A cseh kormányfő hangsúlyozta: az uniós csúcs nem végződhet puszta nyilatkozatokkal, ezért további tagállamok támogatását is igyekeznek megnyerni az energiaárak csökkentését célzó kezdeményezéshez.

Christian Stocker osztrák kancellár szerint a versenyképesség az egész európai projekt sikerének kulcsa. Kiemelte: a három ország gazdasága szorosan összefonódik, ezért csak közös fellépéssel lehet érdemi eredményeket elérni uniós szinten. Stocker a klímavédelmi célokat fontosnak nevezte, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ezek mit sem érnek, ha az európai országok nem tudnak termelni és gyártani.

Robert Fico a közös nyilatkozatot az első lépésnek nevezte az Európai Unió gazdasági válságból való kilábalása felé. Úgy véli, ha az unió nem reagál időben, az egész közösséget súlyos problémákba sodorhatja. A dokumentum nemcsak az energiaárakkal, hanem az autóipar helyzetével és a közös európai piac működésével kapcsolatban is javaslatokat tartalmaz. A szlovák kormányfő szerint a slavkovi hármak állásfoglalása egy átfogó, közös elképzelést tükröz arról, hogyan lehetne a közeljövőben növelni az Európai Unió versenyképességét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×