Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Robert Fico szlovák miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

Az elektromos energia árának csökkentését tartja az egyik legfontosabb európai uniós feladatnak Ausztria, Szlovákia és Csehország miniszterelnöke. A három ország kormányfője a slavkovi formátum találkozóján közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben rögzítették álláspontjukat a csütörtöki, február 12-i rendkívüli uniós csúcs előtt.

Robert Fico szlovák miniszterelnök a keddi találkozót követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az energiaárak kérdésében „össztüzet” akarnak nyitni az Európai Bizottság irányába. Szerinte az Európai Unió nem lehet versenyképes a világgazdaságban addig, amíg az áram ára többszöröse a kínai vagy az indiai áraknak, miközben – ahogy fogalmazott – túlzottan ambiciózus klímacélokat tűz ki.

Fico hangsúlyozta: már az is komoly eredmény lenne, ha a csütörtöki informális uniós csúcs végén megszületne egy olyan következtetés, amely kimondja, hogy el kell kezdeni az áramárak csökkentését. A konkrét, hivatalos döntéseket szerinte a márciusi, rendes brüsszeli csúcson lehetne elfogadni.

A szlovák kormányfő külön bírálta az emissziós kvóták rendszerét is. Elmondása szerint az emissziós engedélyek ára jelenleg 90 euró körül mozog, ami jelentősen hozzájárul az energia drágulásához. A szlovák kormány ezért nyílt levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, és egyebek mellett azt javasolta, hogy fontolják meg az ETS-rendszer többéves felfüggesztését, vagy az árak felső korlátozását. Fico szerint az emissziós kvóták vásárlása mára üzletté vált, amely az unió egész gazdaságát károsítja.

A kvótarendszert a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš is élesen bírálta. Úgy fogalmazott: az emissziós rendszer 159 milliárd eurós terhet jelent a cseh ipar számára. Babiš szerint a kvótákon spekulánsok keresnek, miközben a költségeket a vállalatoknak kell megfizetniük, ami szerinte elfogadhatatlan, és súlyosan veszélyezteti az európai ipar jövőjét. A cseh kormányfő hangsúlyozta: az uniós csúcs nem végződhet puszta nyilatkozatokkal, ezért további tagállamok támogatását is igyekeznek megnyerni az energiaárak csökkentését célzó kezdeményezéshez.

Christian Stocker osztrák kancellár szerint a versenyképesség az egész európai projekt sikerének kulcsa. Kiemelte: a három ország gazdasága szorosan összefonódik, ezért csak közös fellépéssel lehet érdemi eredményeket elérni uniós szinten. Stocker a klímavédelmi célokat fontosnak nevezte, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ezek mit sem érnek, ha az európai országok nem tudnak termelni és gyártani.

Robert Fico a közös nyilatkozatot az első lépésnek nevezte az Európai Unió gazdasági válságból való kilábalása felé. Úgy véli, ha az unió nem reagál időben, az egész közösséget súlyos problémákba sodorhatja. A dokumentum nemcsak az energiaárakkal, hanem az autóipar helyzetével és a közös európai piac működésével kapcsolatban is javaslatokat tartalmaz. A szlovák kormányfő szerint a slavkovi hármak állásfoglalása egy átfogó, közös elképzelést tükröz arról, hogyan lehetne a közeljövőben növelni az Európai Unió versenyképességét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ezért nem tud nyugton ülni az ADHD-s gyerek

Ezért nem tud nyugton ülni az ADHD-s gyerek

Október az ADHD tudatosításának hónapja. Ezt az állapotot leggyakrabban a figyelemzavarral, a hiperaktivitással és az impulzivitással azonosítjuk. Bohács Krisztina intelligencia-kutató szerint egyre több tanuló és felnőtt érintett, miközben az iskoláknak és a családoknak a figyelmi nehézségek mellett a túlterhelődésre és az impulzív viselkedésre is fel kell készülniük.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Donald Trump egy pénteken kiadott rendeletével felfüggesztette az oroszellenes szankciós törvény kulcsfontosságú rendelkezéseit – köztük az orosz árukra kivetendő vámokat és az orosz olaj- és gázvásárlásokat büntető intézkedéseket –, mindössze néhány nappal a hatálybalépésük előtt. Ukrajna közben újraindította az orosz olajfinomítók elleni csapásokat: már hatodik egymást követő éjszaka korlátozták a légiforgalmat Moszkva felett, a fővárosi repülőtereken járatok százai torlódtak fel. A Fekete-tenger térségében kereskedelmi hajókat érnek dróncsapások, Nicușor Dan román elnök ezért a NATO nagyobb szerepvállalását kéri a térségben. A fronton az orosz vezérkar a Donyeck megyei erődváros, Dobropillja elfoglalásáról számolt be, Moszkva szerint pedig egyelőre nincs napirenden a béketárgyalások folytatása az amerikai küldöttséggel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×