A brit belügyminiszter 140 millió fontot (azaz körülbelül 61 milliárd forintot) fordít mesterséges intelligencia rendszerekre, amelyek többek között automatikusan elemzik a térfigyelő kamerák, videócsengők és mobiltelefonos felvételek anyagait, kiszűrik a hamis videókat, és segítik a digitális nyomozást.
Shabana Mahmood szerint
ezzel évente mintegy hatmillió rendőri munkaóra szabadul fel, ami nagyjából háromezer extra rendőr munkájának felel meg.
Erre szükség is van a szigetországban. A megélhetési válság közepette a kisboltok tulajdonosai rezignáltan veszik tudomásul, hogy az akár látványosan szemtelen és erőszakkal fenyegető bolti tolvajokkal szemben sem tudnak fellépni, mert a rendőrség nem nyújt védelmet.
Betörések, utcai telefonlopások esetén sem garantált, hogy bármit is tenni tudjon a hatóság. Viszont az elmúlt években politikai botrányokat kavart, hogy a rendőri erőkön számonkérik az úgynevezett woke értékrendet. A nyomás alatt a rendőrök esetenként egy-egy közösségi médiabejegyzés miatt kopogtattak az ajtón, úgynevezett „nem gyűlöletbűntettnek minősülő” cselekményeket feljegyezve.
Az elődjeinél a gyakorlatias lépésekre látszólag jobban figyelő Mahmood belügyminiszter most
ötszörösére növeli az élő arcfelismerést végző, az utcákon járőröző furgonok számát.
Ezeket az egész ország területén bevethetik, hogy gyorsabban találják meg a keresett gyanúsítottakat vagy segíthessenek eltűnt személyek felkutatásában.
Ugyanakkor a modern technológia ellentmondásos: nemrég kínos helyzetbe került a közép-nyugat-angliai rendőrség volt főnöke, miután egy parlamenti meghallgatáson elismerte: fals AI-összegzés miatt hozott meg egy fontos döntést. Craig Guildford,
egy mesterséges intelligencia által generált, nem létező futballmérkőzésen, meg nem történt erőszakos esetekre hivatkozva javasolta az izraeli Maccabi Tel Aviv szurkolóinak kitiltását a birminghami Aston Villa elleni mérkőzésről – miközben épp az ő biztonságukat fenyegették palesztinpárti tiltakozók.
Az ügy komoly vitát váltott ki a rendőrségi döntéshozatal és a mesterséges intelligencia felhasználásának témájában.
Közben a brit közvélemény is megosztott az új technológiák alkalmazását illetően. A 2025-ös kormányzati felmérés szerint a válaszadók körülbelül 64 százaléka támogatja a rendőrség arcfelismerő technológiájának használatát, míg csupán 11 százalék ellenzi azt — a támogatók között többen említették, hogy segítséget nyújthat bűnözők elfogásában és eltűnt emberek felkutatásában.
A felmérések szerint a megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) úgy véli, hogy az arcfelismerés megkönnyítheti a bűnüldözést, és 71 százalék szerint hozzájárulhat a kiszolgáltatott vagy eltűnt emberek megtalálásához. Viszont komoly fenntartásokat is megfogalmaztak: 68 százalék tart attól, hogy vissza lehet majd élni vele vagy fel lehet törni az adatbázisokat és 49 százalék említette az esetleges téves azonosítás kockázatát.






