Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Juraj Blanár szlovák külügy- és Európa-ügyi miniszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a tárgyalásuk után Budapesten, a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón 2023. december 20-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Jogi és politikai vihart kavart Szlovákia meghívása a Béketanácsba

Szlovákia is meghívást kapott Donald Trump amerikai elnök kezdeményezéséhez, az úgynevezett Béketanácshoz való csatlakozásra. A pozsonyi külügyminisztérium jelenleg elemzi a felkérést, miközben a szlovák politikai pártok között máris komoly vita bontakozott ki a lehetséges tagságról.

Juraj Blanár szlovák külügyminiszter közlése szerint Szlovákiát az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetségén keresztül keresték meg. A tárca most az alapító dokumentumokat vizsgálja, elsősorban abból a szempontból, hogy a kezdeményezés összeegyeztethető-e Szlovákia jogrendjével és nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Blanár hangsúlyozta: Pozsony minden olyan kezdeményezést üdvözöl, amely valódi békeerőfeszítésekhez vezethet. Példaként az amerikai közvetítési kísérleteket említette több nemzetközi konfliktusban.

A Béketanács alapító chartáját Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórum idején írta alá. A testületbe mintegy hatvan ország kapott meghívást.

A szlovák belpolitikában azonban korántsem egységes a fogadtatás.

Tibor Gašpar, a parlament alelnöke óvatosságra intett. Szerinte egyelőre nem világos, hogy Szlovákia alkotmányjogi szempontból egyáltalán csatlakozhat-e egy ilyen szervezethez. Úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy a testület a jövőben „ernyőként” szolgálhat bizonyos döntések igazolására, amelyeket a béke jelszavával próbálnának elfogadtatni.

Hasonlóan a jogi keretek tisztázását sürgeti Robert Kaliňák védelmi miniszter is. Szerinte a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben minden ilyen lépést rendkívüli körültekintéssel kell mérlegelni. Azt mondta:

„Szlovákia támogat minden békekezdeményezést, de csakis a saját jogrendjével összhangban.”

Az ellenzéki Kereszténydemokrata mozgalom elnöke, Milan Majerský szintén alkotmányos kérdéseket lát, és hangsúlyozta: Szlovákia számára az Európai Unió és a NATO a legfontosabb szövetségi keret. Egy ilyen kezdeményezésben szerinte csak szoros uniós koordináció mellett lenne szabad részt venni.

Élesebben fogalmazott az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás párt vezetője, Branislav Gröhling. Ő a Béketanácsot egyenesen Donald Trump üzleti projektjének nevezte, és nem demokratikus társaságnak minősítette a kezdeményezést.

A leghatározottabban a Szlovák Nemzeti Párt utasítja el a tagság lehetőségét. A kormánypárt felszólította Robert Fico miniszterelnököt, hogy Szlovákia nevében mondjon nemet a felkérésre.

A párt szerint az állandó tagság akár egymilliárd dollárba is kerülhetne, amit elfogadhatatlannak tartanak. Úgy vélik, a kezdeményezés megkerüli a már létező nemzetközi intézményeket, például az ENSZ-t, és egy szűk, politikailag irányított „elit klubot” hoz létre. Az SNS szerint egy ilyen döntésről széles körű szakmai és politikai vitára lenne szükség, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Szlovákia komoly társadalmi egyeztetés nélkül csatlakozzon

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Bécs vagy London példáját kellene követnie Budapestnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyában?

Bécs vagy London példáját kellene követnie Budapestnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyában?

A főváros kétszintű önkormányzatisága miatt Budapest ma 24 irányba húz, azonban ezen rendszer reformja politikailag érzékeny kérdés, hiszen 24 választott önkormányzat jogköreit, forrásait és érdekeit érinti. A napi konfliktusok mögött azonban világos várospolitikai tét áll: a feladatokat, a forrásokat és a felelősségeket úgy kell újrarendezni, hogy a helyi képviselet és a városrészek identitása megmaradjon, miközben a főváros visszakapja az egységes városi működéshez szükséges stratégiai és koordinációs eszközeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×