Infostart.hu
eur:
362.05
usd:
316.85
bux:
0
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Juraj Blanár szlovák külügy- és Európa-ügyi miniszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a tárgyalásuk után Budapesten, a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón 2023. december 20-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Jogi és politikai vihart kavart Szlovákia meghívása a Béketanácsba

Szlovákia is meghívást kapott Donald Trump amerikai elnök kezdeményezéséhez, az úgynevezett Béketanácshoz való csatlakozásra. A pozsonyi külügyminisztérium jelenleg elemzi a felkérést, miközben a szlovák politikai pártok között máris komoly vita bontakozott ki a lehetséges tagságról.

Juraj Blanár szlovák külügyminiszter közlése szerint Szlovákiát az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetségén keresztül keresték meg. A tárca most az alapító dokumentumokat vizsgálja, elsősorban abból a szempontból, hogy a kezdeményezés összeegyeztethető-e Szlovákia jogrendjével és nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Blanár hangsúlyozta: Pozsony minden olyan kezdeményezést üdvözöl, amely valódi békeerőfeszítésekhez vezethet. Példaként az amerikai közvetítési kísérleteket említette több nemzetközi konfliktusban.

A Béketanács alapító chartáját Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórum idején írta alá. A testületbe mintegy hatvan ország kapott meghívást.

A szlovák belpolitikában azonban korántsem egységes a fogadtatás.

Tibor Gašpar, a parlament alelnöke óvatosságra intett. Szerinte egyelőre nem világos, hogy Szlovákia alkotmányjogi szempontból egyáltalán csatlakozhat-e egy ilyen szervezethez. Úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy a testület a jövőben „ernyőként” szolgálhat bizonyos döntések igazolására, amelyeket a béke jelszavával próbálnának elfogadtatni.

Hasonlóan a jogi keretek tisztázását sürgeti Robert Kaliňák védelmi miniszter is. Szerinte a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben minden ilyen lépést rendkívüli körültekintéssel kell mérlegelni. Azt mondta:

„Szlovákia támogat minden békekezdeményezést, de csakis a saját jogrendjével összhangban.”

Az ellenzéki Kereszténydemokrata mozgalom elnöke, Milan Majerský szintén alkotmányos kérdéseket lát, és hangsúlyozta: Szlovákia számára az Európai Unió és a NATO a legfontosabb szövetségi keret. Egy ilyen kezdeményezésben szerinte csak szoros uniós koordináció mellett lenne szabad részt venni.

Élesebben fogalmazott az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás párt vezetője, Branislav Gröhling. Ő a Béketanácsot egyenesen Donald Trump üzleti projektjének nevezte, és nem demokratikus társaságnak minősítette a kezdeményezést.

A leghatározottabban a Szlovák Nemzeti Párt utasítja el a tagság lehetőségét. A kormánypárt felszólította Robert Fico miniszterelnököt, hogy Szlovákia nevében mondjon nemet a felkérésre.

A párt szerint az állandó tagság akár egymilliárd dollárba is kerülhetne, amit elfogadhatatlannak tartanak. Úgy vélik, a kezdeményezés megkerüli a már létező nemzetközi intézményeket, például az ENSZ-t, és egy szűk, politikailag irányított „elit klubot” hoz létre. Az SNS szerint egy ilyen döntésről széles körű szakmai és politikai vitára lenne szükség, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Szlovákia komoly társadalmi egyeztetés nélkül csatlakozzon

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Pikó András: ideje véget vetni a dohányboltok törvényen kívüliségének

Pikó András: ideje véget vetni a dohányboltok törvényen kívüliségének

A kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok korlátozhassák a dohányboltok éjszakai nyitva tartását – értesült a 24.hu. Józsefváros polgármestere, Pikó András az InfoRádióban arról beszélt, tudomása van az önkormányzatnak arról, hogy bizonyos dohányboltokban drogterjesztés és prostitúció szervezés zajlik, ezért kell korlátozni valamennyi trafik éjjeli nyitva tartását.

Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását és mentelmi joga azonnali felfüggesztését kéri a miniszterelnök. Magyar Péter feljelentést tesz a rendőri vezetők ellen, akik szerinte érintettek az ellene szervezett karaktergyilkosság során a „dunai telefonos és búváros” ügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Megindult a lavina Európa legerősebb országában: a vezető fejét követelik, miközben hódítanak a radikálisok – Mi lesz ebből?

Megindult a lavina Európa legerősebb országában: a vezető fejét követelik, miközben hódítanak a radikálisok – Mi lesz ebből?

Történelmi léptékű, súlyos vereséget szenvedett a német Kereszténydemokrata Unió a hétvégén: a Németországi Szövetségi Köztársaság 1949-es megalakulása óta először esett ki a CDU bármely tartományi parlamentből. Mecklenburg–Elő-Pomerániában múlt vasárnap nem sikerült megugrania az 5 százalékos küszöböt az egykori jobbközép gyűjtőpártnak. Sokatmondó, hogy ilyen silány eredményt még a CDU/CSU szebb napokat látott balközép „riválisai”, a szociáldemokraták (SPD) sem produkáltak eddig. Azáltal, hogy kettejük összesített szavazataránya az elmúlt 50 év alatt folyamatosan csökkent, 2000 óta többet kormányoztak „nagykoalícióban” együtt, mint külön. A bal- és jobbközép kényszerházassága pedig mindkettőjüket megviselte, az állandó kompromisszumkényszer, ami végül mindkét fél számára keserédes gyümölcsöt hoz, pedig most minden korábbinál jobban kínozza őket. Örökké eltűnt a polgári közép? És minek köszönhető a jelenlegi CDU-s kancellár, Friedrich Merz rekordalacsony népszerűsége?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×