Infostart.hu
eur:
361.22
usd:
308.17
bux:
135935.1
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Juraj Blanár szlovák külügy- és Európa-ügyi miniszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a tárgyalásuk után Budapesten, a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón 2023. december 20-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Jogi és politikai vihart kavart Szlovákia meghívása a Béketanácsba

Szlovákia is meghívást kapott Donald Trump amerikai elnök kezdeményezéséhez, az úgynevezett Béketanácshoz való csatlakozásra. A pozsonyi külügyminisztérium jelenleg elemzi a felkérést, miközben a szlovák politikai pártok között máris komoly vita bontakozott ki a lehetséges tagságról.

Juraj Blanár szlovák külügyminiszter közlése szerint Szlovákiát az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetségén keresztül keresték meg. A tárca most az alapító dokumentumokat vizsgálja, elsősorban abból a szempontból, hogy a kezdeményezés összeegyeztethető-e Szlovákia jogrendjével és nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Blanár hangsúlyozta: Pozsony minden olyan kezdeményezést üdvözöl, amely valódi békeerőfeszítésekhez vezethet. Példaként az amerikai közvetítési kísérleteket említette több nemzetközi konfliktusban.

A Béketanács alapító chartáját Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórum idején írta alá. A testületbe mintegy hatvan ország kapott meghívást.

A szlovák belpolitikában azonban korántsem egységes a fogadtatás.

Tibor Gašpar, a parlament alelnöke óvatosságra intett. Szerinte egyelőre nem világos, hogy Szlovákia alkotmányjogi szempontból egyáltalán csatlakozhat-e egy ilyen szervezethez. Úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy a testület a jövőben „ernyőként” szolgálhat bizonyos döntések igazolására, amelyeket a béke jelszavával próbálnának elfogadtatni.

Hasonlóan a jogi keretek tisztázását sürgeti Robert Kaliňák védelmi miniszter is. Szerinte a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben minden ilyen lépést rendkívüli körültekintéssel kell mérlegelni. Azt mondta:

„Szlovákia támogat minden békekezdeményezést, de csakis a saját jogrendjével összhangban.”

Az ellenzéki Kereszténydemokrata mozgalom elnöke, Milan Majerský szintén alkotmányos kérdéseket lát, és hangsúlyozta: Szlovákia számára az Európai Unió és a NATO a legfontosabb szövetségi keret. Egy ilyen kezdeményezésben szerinte csak szoros uniós koordináció mellett lenne szabad részt venni.

Élesebben fogalmazott az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás párt vezetője, Branislav Gröhling. Ő a Béketanácsot egyenesen Donald Trump üzleti projektjének nevezte, és nem demokratikus társaságnak minősítette a kezdeményezést.

A leghatározottabban a Szlovák Nemzeti Párt utasítja el a tagság lehetőségét. A kormánypárt felszólította Robert Fico miniszterelnököt, hogy Szlovákia nevében mondjon nemet a felkérésre.

A párt szerint az állandó tagság akár egymilliárd dollárba is kerülhetne, amit elfogadhatatlannak tartanak. Úgy vélik, a kezdeményezés megkerüli a már létező nemzetközi intézményeket, például az ENSZ-t, és egy szűk, politikailag irányított „elit klubot” hoz létre. Az SNS szerint egy ilyen döntésről széles körű szakmai és politikai vitára lenne szükség, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Szlovákia komoly társadalmi egyeztetés nélkül csatlakozzon

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak, aztán nap közben egyre jobb lett a hangulat, és a nyitás után az amerikai piacok is felfelé vették az irányt. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×