Infostart.hu
eur:
376.76
usd:
319.58
bux:
126039.13
2026. február 25. szerda Géza
Al Green texasi demokrata párti képviselő kiabál, miközben Donald Trump amerikai elnök beszédet mond az amerikai törvényhozás, a kongresszus két háza előtt a washingtoni Capitoliumban 2025. március 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Getty Images pool/Win McNamee

Az AI segítené a függetleneknek megtörni a kétpárti uralmat Amerikában

A mesterséges intelligencia immár az amerikai politika hagyományos rendszerét is felforgathatja. Egy washingtoni központú nonprofit szervezet szerint az AI lehet a kulcs ahhoz, hogy – több évtized után – független jelöltek újra bejussanak az Egyesült Államok Képviselőházába,és ezzel alapjaiban változtassák meg a törvényhozás erőviszonyait.

Az elmúlt években a mesterséges intelligencia és a chatbotok csendben beépültek a hétköznapi döntéseinkbe. Az emberek hivatalos leveleket íratnak, pénzügyi vagy magánéleti tanácsokat kérnek, vagy a ChatGPT-re, a Copilotra vagy a Geminire bízzák az utazásszervezést és – igen, reménykedve, hogy elkerülik a lebukást –, akár az iskolai házifeladatok vagy az egyetemi esszék megírását.

Most azonban

egy amerikai szervezet azt állítja: az AI segítségével a politikai erőviszonyokban is forradalmi változást lehet hozni.

Az Independent Center nevű nonprofit intézet célja nagyratörő. Azt szeretnék elérni, hogy a 2026-os félidős kongresszusi választásokon még több független jelölt szerezzen mandátumot a Képviselőházban, olyan körzetekben, ahol a republikánus–demokrata megosztottság már régóta nem tükrözi a választók valós hangulatát – írja az NPR amerikai közszolgálati médium.

„A mesterséges intelligencia nélkül az, amit csinálunk, egyszerűen lehetetlen lenne” – mondta Adam Brandon, az Independent Center vezető tanácsadója. Szerinte az AI nemcsak a függetlenek számára esélyt adó körzetek azonosításában segít, hanem abban is, hogy rejtett tehetségeket, eddig ismeretlen, de hiteles jelölteket találjanak.

Az amerikai Képviselőházban jelenleg hajszálvékony többségek döntenek. Egy-egy választás idején gyakran néhány mandátumon múlik, hogy ki szerez többséget, a republikánusok vagy a demokraták.

Az ilyen erőviszonyok pedig érdekes törvényhozási döntéseket produkálnak. Kirívó példa a 2025 májusi szavazás a kiadássökkentő törvény első változatáról. Akkor Mike Johnson házelnök manőverezett és hatott oda erősen két ingadozó republikánus képviselőre, hogy a javaslat végül 215:214 arányban átmenjen.

A kialakult helyzetben – amikor jönnek a választások - már néhány független képviselő is elég lehet ahhoz, hogy egyik párt se szerezzen abszolút többséget.

A mesterséges intelligenciával támogatott változtatás

radikális fordulat lenne egy olyan politikai rendszerben, ahol legutóbb 35 évvel ezelőtt jutott be új független jelölt a Képviselőházba.

Viszont eme fordulat kifejezné a megváltozott valóságot – mondja az Independent Center. A társadalmi háttér ma gyökeresen más, mint akkor – mondják.

A közvélemény-kutatások valóban azt mutatják, hogy egyre több amerikai fordul el a két nagy párttól. A Gallup 2024-es felmérése szerint az amerikaiak 43 százaléka vallotta magát függetlennek – ez minden korábbinál magasabb arány. A választási exit pollok ugyanebben az éven 34 százalékos független támogatottságot mértek, szemben a 2020-as 26 százalékkal.

„Hatalmas tömegről van szó, akik különböző okokból egyszerűen nem tudják elfogadni egyik pártot sem” – fogalmazott David Barker, az American University államigazgatással foglalkozó professzora. Szerinte történelmi horderejű változásról van szó: „Hosszú idő óta most először fordul elő, hogy az amerikaiak legnagyobb csoportja függetlenként határozza meg magát.”

Adam Brandon úgy látja, ez a politikai pillanat ideális a megkövesedett struktúrák megbontására. „Olyan ez, mint az Uber és a taxisok esete – mondta az NPR-nek. – Volt egy rendszer nyilvánvaló hibákkal, bebetonozott szereplőkkel, és kellett egy radikális újítás, ami megkerülte az egészet. Az emberek belefáradtak abba, hogy csak republikánus vagy demokrata létezhet.”

A kétpárti rendszer megtörésére tett kísérletek nem újkeletűek, és rendszerint gyorsan elbuknak. Brandon és csapata azonban hangsúlyozza: most nem politikai amatőrök próbálkoznak.

„Mi politikai harcosok vagyunk” – jelentette ki Brandon, aki korábban a konzervatív FreedomWorks elnöke volt, és fontos szerepet játszott a Tea Party mozgalom országos felfutásában. A szervezet ugyan tavaly megszűnt, de a férfi az ott megszerzett tapasztalatot most új terepen hasznosítja.

Az Independent Center adat- és kutatási munkáját Brett Loyd vezeti, aki a The Bullfinch Group nevű, pártoktól független elemzőcéget irányítja. Korábban Donald Trump kampányának közvélemény-kutatási csapatában is dolgozott, még a jelöltsége idején.

„Statisztikus vagyok” – mondta mosolyogva. „A Republikánus Nemzeti Bizottság előbb ajánlott munkát, mint a demokraták.

Engem a számok, a hangulat és a játékelmélet érdekel – nem az ideológia.”

Loyd hangsúlyozza: céljuk nem a pártok felszámolása: „Ha valaki egy hiperdemokrata vagy hiperrepublikánus körzetben él, akkor természetes, hogy demokrata vagy republikánus képviselje.” Az AI segítségével azonban azonosítottak mintegy 40 olyan választókerületet, amelyik egyik kategóriába sem esik bele.

A mesterséges intelligenciára épülő elemzőeszközt külső partnerrel közösen fejlesztették, és évek munkája van benne. A hagyományos közvélemény-kutatásokkal szemben – amelyek egy adott pillanatot rögzítenek – az MI folyamatosan figyeli, miről beszélnek az emberek.

„A közvélemény-kutatás egy pillanatkép, keddről” (a választás hagyományos napjáról) – magyarázta a radikális konzervatív aktivista, Adam Brandon. „Mi viszont azt is látjuk, mi történik szerdán, csütörtökön, miután az emberek hazamentek, beszélgettek, vagy meggondolták magukat” – tette hozzá.

Az elemzések során vizsgálják a részvételi arányokat, a választási ingadozásokat és azt is, hol alacsony a szavazási kedv – mert az ilyen körzetekben gyakran a kiábrándultság, nem pedig az erős pártidentitás a meghatározó.

Külön figyelmet kapnak a fiatalabb választók. Loyd szerint

a Z generáció és a milleniumi nemzedék sokkal nyitottabb a független üzenetekre.

„Sokan legyintenek rájuk, hogy csak gyerekek” – mondta, rámutatva, hogy a következő elnökválasztáson ők adják majd a választók több mint felét.

A független jelöltekkel szembeni egyik leggyakoribb vád az úgynevezett „spoiler” szerep: az hogy jelenlétük csak megosztja a szavazatokat, és végül egy nem kívánt jelölt győzelmét segíti. Brett Loyd szerint ez elavult, pártos gondolkodás. „Mi a baj azzal, ha elrontunk valamit, amit az emberek eleve nem szeretnek?” – tette fel a kérdést. Úgy véli,

a két nagy párt továbbra is bináris világban gondolkodik. „Coke vagy Pepsi. Ford vagy Chevy. MSNBC vagy Fox News. De az emberek többsége már nem így él.

Adam Brandon ennél is tovább megy: „Mi vállaljuk a »spoiler« címkét – mondta. – Mert amit elrontunk, az egy mélyen korrupt rendszer.”

Hogy a mesterséges intelligencia valóban képes-e áttörést hozni az amerikai politikában, az a 2026-os őszi választásokon derül majd ki. Az azonban már most látszik: az algoritmusok nemcsak a mindennapjainkat, hanem a demokrácia működését is új kérdések elé állítják.

Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×