Infostart.hu
eur:
391.44
usd:
339.83
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nyitókép: pexels.com

Hivatalos brit jelentések: jobb, ha készülünk a harcra Oroszország ellen

Nagy-Britannia „a béke és a háború” határán mozog Oroszországgal szemben – mondta a brit kémszolgálat új vezetője, Blaise Metreweli, aki az első nő az MI6 élén. Közben a brit fegyveres erők főnöke közölte: jobb, ha honfitársai készülnek a harcra.

Blaise Metreweli Oroszországról szóló mondatait el lehetne az „új seprű jól seper” megjegyzéssel intézni. Pedig keményebbek, mint elődje, Richard Moore 2021-es bemutatkozó beszéde.

Az előző MI6-főnök még arról beszélt, hogy „mély tisztelettel tekint az orosz történelemre és kultúrára”, és hogy London nem kíván ellenséges lenni vele szemben, vagy „bekeríteni”.

2025-ben, az ukrajnai háború negyedik évében azonban már az az üzenet, hogy a britek „majdnem háborúban állnak” az oroszokkal.

Metreweli már „egy agresszív, terjeszkedő és revizionista Oroszország” fenyegetéséről beszélt. Az október 1-jén tisztségét elfoglaló vezető szerint Moszkva „a szürke zónában tesztel bennünket, olyan taktikákkal, amelyek épphogy a háború küszöbe alatt maradnak”.

Példaként említette a repterek és légibázisok fölé történt drónberepüléseket és az infrastruktúrát ért kibertámadásokat.

„Zalkatni, megfélemlíteni, manipulálni próbálnak bennünket. (...) A káoszexport nem hiba az orosz hozzállásban, hanem sajátosság” – mondta.

Sürgős feladatként határozta meg a brit titkosszolgálat számára, hogy mindenkinek a technológia mesterévé kell válnia. Azaz, a közeljövő James vagy Jenny Bondjának már nemcsak a pisztolyt kell mesterien kezelnie, de akár Python-programokat is kell tudnia írni és átfésülni.

Érdekesség, hogy Metreweli apai nagyapját Konsztantin Dobrovolkszkijnak hívták, Ukrajnában született és a megszállás alatt a Vörös hadseregből átállt a nácikhoz – egy izraeli híroldal szerint zsidók és rezsimellenes személyek kivégzésében is részt vett. A brit hatóságok azonban a kémfőnök kinevezésekor azt mondták, hogy nem ismerte a nagyapját, és hogy „komplex kelet-európai öröksége segített megvédeni” Nagy-Britanniát a modern fenyegetésektől.

A brit-orosz feszültség kapcsán az új MI6-főnökhoz képest méginkább vészjósló felhívást tett közzé a brit fegyveres erők főnöke, Sir Richard Knighton.

Ő azt mondta: egyre nagyobb a kockázat, hogy Oroszország megtámadja az Egyesült Királyságot, ezért „a nemzet fiainak és lányainak készen kell állniuk a harcra”.

Fontos „őszintének lenni a brit családokkal és háztartásokkal arról, mit jelent felkészültnek lenni egy sor, valódi, fizikai fenyegetéssel szemben”.

„Több család fogja tudni, mit jelent a nemzetért hozott áldozat” – közölte a Sky News interjújában. Ugyanakkor elismerte: katonai elemzők szerint

5 százalék esély van „egy jelentős és közvetlen orosz támadásra Nagy-Britannia ellen”,

de szerinte ez „nem jelenti azt, hogy az esély nulla”.

Előtte francia kollégája, Fabien Mandon tábornok fogalmazta meg: hazájának készen kell állnia, hogy „gyerekeit veszítheti el egy Oroszországgal szembeni potenciális háborúban”. Még korábban a svéd lakosságot figyelmeztették a háborús felkészülésre.

Moszkvában – ahol viszont a briteket tartják az egyik legnagyobb fenyegetésnek – hivatalosan nem sietettek a reakcióval. Csak az orosz sajtó írt néhány cikket, inkább csak tényszerűen továbbítva a brit vezetők szavait. A news.ru oldal pedig idézte a GU katonai elhárítás főnökét, aki felemlegette az MI6-főnök nagyapjának náci múltját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0
európa-liga, nyolcaddöntő, visszavágó

ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0

A Ferencváros az első mérkőzésen 2–0-s előnyt szerzett, így lépett pályára a bragai visszavágón, a tét az Európa-liga legjobb nyolc csapata közé kerülés. A Braga az első negyedóra végén kiegyenlítette a hátrányát, így kezdődhetett minden elölről – aztán jött a harmadik gól is. A szünetben így összesítésben hátránnyal fordult a magyar csapat. Aztán a második félidőben a helyzet fokozódott...

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×