Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
332.09
bux:
120650.95
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Izraeli harci jármûvek a Gázai övezet és Dél-Izrael határán 2025. október 21-én. Izrael és Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet október 9-én megállapodott a tûzszünet és a túszalku elsõ szakaszáról, amely a gázai háború lezárását célozza.
Nyitókép: MTI/AP/Leo Correa

Csicsmann László a gázai helyzetről: ez nem tűzszünet, de nem is háború – bármikor fellángolhatnak a harcok

Az elmúlt napokban Izrael és a Hamász többször is megvádolta a másik felet a tűzszünet megsértésével. A Közel-Kelet-szakértő az InfoRádióban azt mondta, újraindult az eszkalációs fázis, és meglátása szerint ha az iszlamista szervezet továbbra is ilyen ellenállást tanúsít, megvan az esély rá, hogy ismét totális háború lesz a Gázai övezetben.

Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet október 9-én állapodott meg a tűzszünet és a túszalku első szakaszáról, amely a gázai háború lezárását tűzte ki célul. A két fél azonban már napok óta egymást vádolja a tűzszünet megsértésével. Az izraeli hadsereg vasárnap azt közölte, a Hamász fegyveresei többször is megtámadták az izraeli erőket, belépve a Gázai övezet ütközőzónájába. Az incidens során két izraeli katona meghalt.

Izrael erre válaszul légicsapásokat mért az iszlamista szervezetre, aminek több halottja is volt. A zsidó állam emellett egy ideig megakadályozta, hogy a segélyszállítmányok bejussanak az övezetbe, továbbá azt is közölte, hogy a Gáza és Egyiptom közötti rafahi határátkelőt továbbra sem nyitja meg. Szombaton viszont a Hamász vádolta meg Izraelt a tűzszünet megsértésével. Állításuk szerint az izraeli hadsereg tüzet nyitott egy buszra Gázavárosban, és megölték egy palesztin család tizenegy tagját.

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő az InfoRádióban úgy fogalmazott, „nem tűzszünet, és nem is teljes háború” az, amit jelenleg a térségben láthatunk. Úgy véli, a kettő közötti állapot van most, és „újraindult az eszkalációs fázis”.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte: Izrael a két katona életét követelő támadás miatt intenzívebb hadműveletet indított a Gázai övezetben, de engedve az egyre fokozódó nemzetközi nyomásgyakorlásnak, nem foglalta el a területet. Hozzátette:

ha a Hamász nem teszi le hivatalosan is a fegyvert, újra fellángolhatnak a harcok.

A Hamász képviselői legutóbb azt nyilatkozták, hogy csak a palesztin állam előtt tennék le a fegyvert. Csicsmann László szerint nem könnyű eligazodni ebben a helyzetben, mert az iszlamista szervezetnek van egy politikai és egy katonai szárnya is, és a kettő nem mindig ugyanazt kommunikálja. Izraelnek ugyanakkor az a fő feltétele a háború lezárására, hogy a Hamász tegye le a fegyvert. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára azt mondta, ha a Hamász továbbra is ilyen ellenállást tanúsít, megvan az esély rá, hogy újraindul a totális háború a Gázai övezetben.

A szakértő azt a célt sem látja könnyen megvalósíthatónak, hogy Izrael megsemmisítse a Hamászt, amit azzal indokolt, hogy

„ideológiát nem lehet katonai eszközökkel megvalósítani, ahhoz az szükséges, hogy valamilyen stabil jövőképet biztosítsanak a gázai lakosságnak”.

Az izraeli vezetés azt hangsúlyozta a vasárnapi csapások után, hogy visszatér a tűzszünethez, mint ahogy a Hamász is azt közölte, hogy elkötelezett a megállapodás mellett. Donald Trump amerikai elnök szerint a tűzszünet továbbra is érvényben van a Gázai övezetben, ugyanakkor különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint az amerikai elnök veje, Jared Kushner is visszatért Izraelbe. Ők ketten voltak azok, akik a tűzszüneti tárgyalásoknál Washingtont képviselték, és ők felügyelik a megállapodás betartását. Várhatóan az izraeli kormánytagokkal is tárgyalnak, a Hamász vezetői pedig sajtóhírek szerint az ugyancsak közvetítőként fellépő Katar és Egyiptom képviselőivel találkozhatnak a következő napokban.

(A nyitóképen: izraeli harci járművek a Gázai övezet és Dél-Izrael határán 2025. október 21-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Eséssel zártak tegnap az amerikai tőzsdék, ez már zsinórban a második olyan kereskedési nap volt, amikor mindhárom vezető amerikai index mínuszban fejezte napot. A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Az amerikai esést lekövetve, az ázsiai piacokon ugyancsak negatív elmozdulások voltak jellemzők, viszont az európai piacnyitás felé tekintve pozitívabbak az előjelek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×