Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
szlovák zászló szlovákia
Nyitókép: Pixabay

Visszafogott GDP-növekedést jósolnak Szlovákiának – sokak szerint jobb lenne az élet, ha nem bukott volna meg a kommunizmus

Szlovákia gazdasági kilátásai visszafogottak, miközben a lakosság egy része a kommunizmust jobb opciónak tartaná – derül ki egy friss brüsszeli előrejelzésből és egy új közvélemény-kutatásból. Az Európai Bizottság legfrissebb, téli gazdasági előrejelzése szerint Szlovákia gazdasága a következő években csak mérsékelt növekedésre számíthat.

Az Európai Bizottság szerint a visszafogott teljesítmény okai közé sorolható a nemzetközi kereskedelmi bizonytalanság és az amerikai vámok hatása mellett a költségvetési megszorítások sora is. A kereskedelem idén még jól alakult, jövőre viszont az export csökkenésére számítanak, különösen az autóiparban, amely erősen függ az amerikai piactól. A háztartások fogyasztását továbbra is fékezheti az áfaemelés és a fiskális szigorítás, bár az uniós források és a védelmi beruházások élénkíthetik a befektetéseket.

A munkaerőpiac feszes marad, de a foglalkoztatás növekedése lassulhat: a munkanélküliség 2025-ben 5,4 százalékra, 2026-ban és 2027-ben 5,6 százalékra emelkedhet Szlovákiában. Az infláció jövőre 4,2 százalék körül alakulhat, majd lassan mérséklődik. A költségvetési hiány ugyan csökkenhet 2026-ig, de 2027-ben ismét emelkedni fog a védelmi kiadások és az uniós projektek társfinanszírozása miatt.

Miközben a gazdasági kilátások óvatosak, egy friss felmérés arról árulkodik, hogy a szlovák lakosság jelentős része elégedetlen az ország jelenlegi helyzetével. A Focus ügynökség kutatása szerint a szlovákiai lakosok egyharmada úgy gondolja,

jobb lenne az élet, ha 1989-ben nem bukott volna meg a kommunizmus.

A válaszadók 41 százaléka ezzel nem ért egyet, 26 százalék pedig bizonytalan.

A politikai preferenciák erősen befolyásolják az emberek véleményét. A Robert Fico miniszterelnök vezette Smer szavazóinak több mint a fele szerint a kommunista rendszer jobb életkörülményeket biztosítana, és a kisebbik kormánypárt, a Hlas támogatói között is magas azok aránya, akik így gondolják.

A parlamenten kívüli Republika és a Magyar Szövetség választói körében szintén többségben vannak a kommunizmus hívei. Ezzel szemben a Szlovák Nemzeti Párt, valamint az ellenzéki pártok szavazóinak többsége úgy látja, rosszabbul élnének, ha az ország nem váltott volna rendszert.

Erős generációs különbségek is látszanak. A 24 év alatti fiatalok csupán 7 százaléka gondolja úgy, hogy a kommunizmus jobb lett volna, míg a 65 év felettiek körében ez az arány 48 százalék. A két adat együtt azt mutatja: miközben Szlovákia gazdasága a következő években csak lassan kapaszkodhat felfelé, a társadalom egy része – részben a jelenlegi gazdasági bizonytalanságok miatt – nosztalgiával tekint a múltba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×