Infostart.hu
eur:
375.85
usd:
318.5
bux:
128199.41
2026. február 27. péntek Ákos, Bátor
barna medve / A brown bear is standing up in the middle of the wood
Nyitókép: Marco Pozzi Photographer/Getty Images

Nem tetszik az EU-nak, ami a medvékkel Szlovákiában történik

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a szlovák kormány általengedélyezett tömeges medvekilövés összeegyeztethető-e az uniós természetvédelmi előírásokkal. Ha a vizsgálat azt mutatja, hogy az intézkedés sérti az élőhelyvédelmi irányelvet, Szlovákia újabb peres eljárásnak és akár jelentős pénzügyi szankcióknak is elébe nézhet.

Szlovákia újabb uniós vizsgálat előtt áll a medvék tömeges kilövése miatt. Az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség figyelemmel kíséri a szlovák kormány döntését, és azt vizsgálja, hogy az összhangban van-e az élőhelyvédelmi irányelvvel. A bizottság szerint alapvető, hogy minden rendkívüli beavatkozás során – így a kilövés esetén is – betartsák az uniós természetvédelmi szabályokat.

A Greenpeace lengyel fiókszervezete november elején panaszt nyújtott be az EB-hez, rámutatva, hogy a szlovák kormány döntése veszélyezteti a faj állományát, és stratégiai környezeti hatásvizsgálat nélkül történt. Az idén áprilisban elfogadott szlovák kormányrendelet 350 barnamedve kilövését engedélyezte, áprilistól október végéig pedig hivatalosan 201 egyedet ejtettek el, további példányok közlekedési balesetek vagy orvvadászok miatt pusztultak el, így a populáció összesen 239 egyeddel csökkent.

Tomáš Taraba szlovák környezetvédelmi miniszter a lépést azzal indokolta, hogy szerinte a megelőző intézkedések nem elegendőek a medvékkel való konfliktusok elkerülésére, ezért szükséges a „megelőző célú kilövés”. Ezzel szemben az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a kilövés csak kiegészítő intézkedés lehet, és alapvető fontosságú a konfliktusok megelőzése, például az etetőhelyek és a hulladék biztonságos kezelése révén.

Szlovákiai természetvédők szerint a vadászati csalikat és etetőhelyeket épp a medvék vonzására használják, ami növeli az ember és a vadon élő állat közti konfliktusok kockázatát, és megzavarja a medvék természetes viselkedését.

Az ellenzéki Progresszív Szlovákia EP-képviselője, Michal Wiezik szerint az EB már figyelmeztette a minisztériumot, hogy a nyilvánosság kizárása a kilövési engedélyek kiadásából ellentétes az aarhusi egyezménnyel. Hozzátette, hogy a „kettős medveritkítás” – vagyis a hatóságok és a vadászok egyidejű kilövései – szintén jogsértő lehet. Amennyiben a vizsgálat megállapítja az irányelvek megsértését, az Európai Bizottság eljárást indíthat Szlovákia ellen, és az ügy akár az Európai Bíróság elé is kerülhet, mint a siketfajd esetében.

Wiezik szerint a bírságok és a helyreállítási alapok elvesztése több tízmillió eurós kárt jelenthet az országnak. Az Európai Bizottság ugyanakkor a medvehús kereskedelmi engedélyezésére vonatkozó szabályozásban tehetetlen: amennyiben a hús a nemzeti higiéniai előírásoknak megfelel, a kereskedelem jogszerű marad. A szlovák zöldtárca májusban jelentette be, hogy engedélyezi a legálisan kilőtt medvék húsának árusítását, ha az megfelel a közfogyasztásra vonatkozó higiéniai előírásoknak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gyulay Zsolt a felújított Hungaroringről: áprilisban teljes gőzerővel elindulunk

Gyulay Zsolt a felújított Hungaroringről: áprilisban teljes gőzerővel elindulunk

Áprilisban nyit a Hungaroring. A főépület felújítása után a versenyirányítási központ is bekerült a főépületbe, már megvan a végleges helye – mondta az InfoRádióban Gyulay Zsolt elnök-vezérigazgató. Arról is beszélt, milyen felújítások vannak még hátra, és a várakozásait, megérzéseit is megosztotta az idei Forma–1-es szezonnal kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.27. péntek, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa
Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?

Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?

A BellResearch 2024-es adatai szerint a mikrovállalatok mindössze 35%-a, a KSH mérése szerint a kisvállalkozásoknak 63,5%-a rendelkezik saját weboldallal, miközben a sikeres piaci jelenléthez ma már elengedhetetlen a teljes körű digitális megjelenés. Ebben a helyzetben kap különös jelentőséget a Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" kezdeményezése. Négy, a programban részt vevő vállalkozással beszéltünk, akik azt emelték ki, hogy a honlap számukra nem plusz egy felület a közösségi médiában történő megjelenés mellett, hanem egy központi, professzionális bázis lett. A megszólalók szerint az új weboldal legnagyobb hozadéka a bizalomépítés és az első benyomás erősítése, az információk átlátható, egy helyre rendezett bemutatása, valamint az, hogy a közösségi média mellett végre olyan stabil online jelenlétük lett, ami hosszú távon is fejleszthető, és később az értékesítést, a foglalásokat vagy a tudatos tartalomépítést is támogathatja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×