Pete Hegseth amerikai – régi-új nevén – háborús avagy hadügyminiszter szerdán részt vett a NATO-védelmi miniszterek brüsszeli találkozóján. Itt szokatlanul nyers hangnemben figyelmeztette Oroszországot: ha a Kreml nem hajlandó visszatérni az ukrajnai béketárgyalásokhoz, akkor „költségekkel” kell számolnia. Mint mondta, az Egyesült Államok „készen áll megtenni mindazt, amire csak képes, ha Moszkva folytatja agresszióját”.

Mindez újabb jele annak, hogy a Trump-adminisztráció a korábbi, Moszkva felé megértő, majd semleges álláspontját megváltoztatva immár kezd Ukrajna mellé állni.

Hegseth kijelentésénék időzítése nem véletlen: pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba érkezik, hogy személyesen győzze meg Donald Trumpot arról, hogy engedélyezze az amerikai Tomahawk robotrepülőgépek átadását Kijevnek. A modelltől függően 1500-2500 kilométerre elrepülni képes és a radarokat elkerülő Tomahawk mélyen orosz területen fekvő célpontokat, benne Moszkvát és Szentpétervárt is támadni tudná, bár Zelenszkij azt állította, hogy csak katonai objektumokat céloznának meg vele.

Trump a múlt hét végén, úgy fogalmazott: „Ha ez a háború nem rendeződik, elképzelhető, hogy Tomahawkokat küldök. Nem hiszem, hogy Oroszország ezt szeretné.” Az elnök hozzátette, hogy „békét csak erőből” lehet elérni — ez az elv vezérli mostani külpolitikáját is.

Mark Rutte NATO-főtitkár és Hegseth védelmi miniszter a brüsszeli tanácskozáson arról is beszélt, hogy a szövetség tagállamai növelni fogják a védelmi kiadásokat és a Kijevnek szánt támogatásokat. Az új rendszerben az európai országok finanszíroznák az amerikai fegyverszállításokat. Rutte szerint eddig több mint kétmilliárd dollárnyi forrást különítettek el erre, és „a NATO-tagok több mint fele már csatlakozott a kezdeményezéshez”.

A Tomahawk rakéták lehetséges átadása komoly diplomáciai hullámokat vetett. Oroszország éles figyelmeztetéseket küldött Washingtonnak: Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint az ilyen fegyverszállítás „végzetes következményekkel járhat mindenki számára, elsősorban Donald Trumpra nézve”. A hivatalos Kreml-véleményt megfogalmazó elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov később pontosított: szerinte a rakéták kezelése „amerikai szakértők részvételét igényelné”, ami szerinte a NATO közvetlen részvételét jelentené a háborúban.

Európában a balti államok és Nagy-Britannia határozottan támogatják az ukrán igényeket, míg Németország továbbra is óvatos, és elzárkózik saját, hosszú hatótávolságú Taurus rakétáinak átadásától. Elemzők szerint az amerikai elnök a katonai eszkaláció lehetőségével próbálja visszatéríteni Moszkvát a tárgyalóasztalhoz, de az sem kizárt, hogy a Tomahawk-fenyegetés nem konkrét katonai terv.