Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Santiago Abascalnak, a spanyol ellenzéki Vox párt elnökének (j) és Charlie Kirknek, a néhány nappal korábban meggyilkolt amerikai konzervatív véleményformálónak a képe a kivetítőkön, amint a résztvevők megemlékeznek Kirkről a Vox által szervezett Europa Viva 25 című madridi nemzetközi politikai nagygyűlésen beszél 2025. szeptember 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/J. J. Guillen

Charlie Kirk mozgalma nő, a szakadék mélyül

Az Egyesült Államokban hetek óta Charlie Kirk jobboldali aktivista meggyilkolásának következményei határozzák meg a politikai közéletet. A 31 éves korában lelőtt Kirk mozgalma nemhogy szétesne, hanem tovább erősödik, és ezzel együtt mélyül a politikai szakadék.

Az egyik oldalon a Charlie Kirköt a gyűlölet prófétájának tartó radikális progresszívek, a másik oldalon a Kirk vallásosságát a politika alapjának tekintő feltétlen hívei; bár özvegye megbocsátott feltételezett gyilkosának, az országban csak tovább nőtt a megosztottság. Ezt tapasztalta a brit Sky News riportere, aki emberekkel beszélgetett több, Kirk által ihletett gyűlésen, és a másik oldal híveivel is szót váltott.

Coloradóban, az állami egyetem előadójában heves vita zajlott azon az estén, amikor eredetileg Kirk lett volna a fő attrakció. Trump-pólós fiatalok a megjelent baloldali internetes streamert, Steven Bonnellt, azaz Destiny-t vették célba, és lefasisztázták. Egy 21 éves diáklány elmondta: fegyverrel jár, mert nem érzi magát biztonságban.

Közben a közeli stadionban – keresztény rockzenével a háttérben – több mint hétezren gyűltek össze egy megemlékezésre, de a rendezvény politikai mozgósító esemény is volt. A résztvevők zöme Trump-sapkát viselt, a felszólalók a Kirk által alapított szervezet, a Turning Point USA terjeszkedéséről beszéltek. Sokakat kifejezetten Kirk keresztény hite vonz, de ez Amerikában gyakran a Bibliát szó szerint vévő kereszténységet jelenti, amihez csapódnak az úgynevezett kultúrháborús témák:

  • az abortusz,
  • a genderidentitás,
  • az iskolai imák,
  • a nacionalizmus és
  • a külpolitikában az Izrael melletti kiállás,

hasonlóan ahhoz, ahogy a másik oldalon a radikális progesszívek is eme témák köré szerveződnek.

Kirk egyik tanácsadója, Miguel Melgar szerint a mozgalom eleinte mérsékelt, sőt részben kétpárti szervezetként indult, majd egy jelentős republikánus adomány után fordult jobbra. „Sokan most Ferenc Ferdinánd merényletéhez hasonlítják Kirk meggyilkolását, egy olyan szikrát látnak benne, amely újabb háborút indíthat el a kultúrharcban” – fogalmazott.

A Kaliforniai Egyetemen is jelen van Kirk mozgalma, bár az állam a liberális gondolat egyik központja. „Nem örülök, hogy megölték, de nem is fogok imádkozni érte, mert a halálomat akarta” – magyarázta egy magát transzneműnek mondó diák.

Kirk Chicagóban nőtt fel, és egy ott megkérdezett 18 éves diáklány arról beszélt: konzervatív családban nőtt fel, de külön örült, hogy egy fiatalabb embertől is hallott visszaigazolást.

„Az emberek azt mondják, borzalmas, rasszista, homofób, mindenfób vagyok, pedig én mindenkit szeretek, mert mindenki ember” – mondta arról, hogyan reagálnak mások a politikai preferciáira.

Egy, a városban tartott vigílián az egyik Kirk-hívő elismerte: ha vákuumban nézzük egyes kijelentéseit, akkor azokat lehet intoleránsnak venni. „De szerintem Charlie-nak nem volt gyűlölet a szívében” – tette hozzá.

Az aktivista vallási alapon ítélte el a melegházasságokat és inkompatibilisnek mondta a nyugati civilizációval az iszlámot.

Egy további eseményen viszont egy nő azt mondta: választani kell, van jó és van rossz, Kirk bírálói „a sötét oldalhoz tartoznak. Nem értik Kirköt és félnek. A Sátán mindig fenyegetve érzi magát” – fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×