A szervezetet az elmúlt 13 évben Bárdos Gyula vezette, ő azonban egészségi okokra hivatkozva már nem vállalta az újabb jelölést, és a közgyűlésen sem vett részt. Bárdos távozásával egy korszak zárult le a Csemadok történetében. Az ipolynyéki rendezvényen ugyanakkor tiszteletét tette Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, valamint Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete is.

Megválasztása után Kiss Beáta úgy nyilatkozott, hogy hálás a küldöttek kétharmados támogatásáért, ugyanakkor érzi a felelősség súlyát is. Hangsúlyozta, hogy a Csemadok élén mindig meghatározó közéleti személyiségek álltak, így elődeihez felnőni komoly feladat. Kiemelte, hogy közelről látta Bárdos Gyula munkabírását és elkötelezettségét, és szeretné követni azt az utat, amelyet elődje a közösségért kijelölt.

A politikai kérdésekre reagálva leszögezte: a Csemadok feladata a felvidéki magyarság szolgálata, de a szervezet nem válik egyik párt alárendeltjévé sem. Ugyanakkor fontosnak tartja a magyar parlamenti képviselet biztosítását, amelyet nem közvetlen politizálással, hanem a társadalmi és kulturális tevékenységek révén kívánnak támogatni. Hozzátette: a szervezet munkáját egy szélesebb közös érdek szolgálatába kell állítani. Petheő Attilával kapcsolatban nyitottságot mutatott, és hangsúlyozta, hogy több elképzelése is megvalósítható, így a közös munka lehetőségét sem zárja ki.

A Csemadok – teljes nevén a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – 76 éve alakult, és ma is a legnagyobb magyar szervezet Szlovákiában. Országszerte közel 400 alapszervezete működik, hivatalosan mintegy 50 ezer taggal. Bár a tagság jelentős része ma már nem aktív, a Csemadok a mai napig meghatározó kulturális szereplő. A szervezet nevéhez fűződik több rangos rendezvény megszervezése, köztük a Duna Menti Tavasz, a Tompa Mihály Országos Verseny, az Országos Népművészeti Fesztivál, vagy éppen a Bíborpiros szép rózsa elnevezésű népzenei fesztivál.

A szervezet működésének biztosításához mind a szlovák, mind a magyar állam hozzájárul.

A Csemadok évente 300 ezer eurót kap a szlovák költségvetésből, amely támogatást néhány éve sikerült újra elérni, miután a mečiari időszakban a szövetséget megfosztották az állami hozzájárulástól. Emellett a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül minden évben további 400–450 ezer eurót juttat a szervezetnek. Jelentős támogatást kapnak a rendezvények a szlovákiai Kisebbségi Kulturális Alaptól is, ami szintén több százezer eurót jelent évente. A helyi alapszervezetek emellett önkormányzati forrásokból, magánadományokból, valamint az adózók kétszázalékos felajánlásaiból is részesülhetnek.