A közelmúlt aszteroida-riasztásai nem a semmiből jöttek: 2016-ban a NASA létrehozta a Planetary Defense Coordination Office (Bolygóügyi Koordinációs Hivatal) nevű irodát, Európában pedig az Európai Űrkutatási Ügynökség, az ESA 2019-ben állította fel saját bolygóvédelmi központját.

Ezek az intézmények nem csupán katalogizálják a veszélyes közeli objektumokat, hanem nemzetközi riasztási és elhárítási terveket is készítenek.

A rendszer igazi próbája 2024 végén érkezett, amikor Chiléből észlelték a 2024 YR4 jelű aszteroidát. Az első számítások szerint 1:83-hoz volt az esélye, hogy a „földkönkívüli focipálya” (nagyjából ekkora a YR4 mérete) 2032. december 22-én eltalálja a Földet.

A hír futótűzként terjedt a tudományos körökben és a nemzetközi szervezeteknél.

Ennek nyomán először aktiválták az ENSZ bolygóvédelmi riasztórendszerét.

„Egy ilyen méretű objektum több százszor akkora energiát szabadíthat fel, mint a hirosimai atombomba” – figyelmeztetett Dr. Simeon Barber, a Nagy-Britannia-i Open University űrkutatója.

Egy georgiai ház tetején ért véget az utazás

Miközben a nagy aszteroidát világszerte figyelik, váratlan esemény történt az Egyesült Államokban. Idén, június 26-án a déli órákban egy tűzgolyó szelte át Georgia állam égboltját, majd valami becsapódott egy McDonough városában álló családi ház tetejébe.

A Georgiai Egyetem kutatói megvizsgálták a kőzetet, és megdöbbentő eredményre jutottak: a meteorit 4,56 milliárd éves, vagyis körülbelül 20 millió évvel idősebb, mint maga a Föld. A szakértők kondritként azonosították – ez a leggyakoribb kőmeteorit-típus, amely a Naprendszer legkorábbi anyagából származik.

„Ez a meteorit hosszú utat tett meg, mielőtt McDonough-ba ért volna” – mondta Scott Harris geológus, aki a vizsgálatot vezette.

A tudósok közben a „repülő focipályát” figyelik

A McDonough-meteorit története inkább tudományos kuriózum, ám a 2024 YR4 névre keresztelt aszteroida más jellegű aggodalmat kelt. A 100×40 méteres égitest, ha eltalálná a Földet, egy egész régiót pusztíthatna el.

Az ESA számításai szerint legnagyobb valószínűséggel elkerüli a bolygót,

de az első hónapokban a becsapódás esélye folyamatosan nőtt, és ezzel együtt a nemzetközi figyelem is.

A 2024 YR4 felfedezése évéről kapta a nevét – amikor észrevették, 830 ezer kilométerre volt bolygónktól és másodpercenként 13 kilométeres sebességgel keringett a Nap körül, 19 percenként téve egy teljes fordulatot.

A felfedezésről az ENSZ egyik kis, bécsi székhelyű irodája, a Világűr-ügyi Hivatal értesítette emailben az amerikai Űrvédelmi Parancsnokságot, a tárgy ez volt: „Figyelmeztetés lehetséges aszteroida becsapódásról”. Szemben Budapesttel, ahol a 2006-os augusztus 20-i halálos vihar előtt érkezett figyelmeztető emailt nem olvasták el, itt kinyitották az üzenetet, amely először kisebbfajta pánikot okozott.

„Aszteroidatámadás alatt állunk” – mondta az ideges ügyeletes a kollégájának

a Financial Times tudósítása szerint.

Kaliforniában, a NASA tudósai – köztük Davide Farnocchia matematikus – nyugodtabbak voltak és az aszteroida pályáját számítgatták.

A világ több mint 60 obszervatóriuma, köztük a James Webb-űrteleszkóp is követni kezdte a 2024 YR4-et. Azt követően, hogy növekedni kezdett a becsapódás esélye, bolygóvédelmi szakemberek a Bécsben működő Space Mission Planning Advisory Group (SMPAG) keretében egyeztettek a lehetséges elhárítási stratégiákról.

Ezek között szerepelt a 2022-es DART (Dupla Aszteroida Pályamódosítási Teszt)-küldetéshez hasonló pályamódosítás, de akár nukleáris megoldás is. (A NASA akkor egy, a Földtől 11 millió kilométerre haladó aszteroidába irányított egy űrhajót).

Januárban még 1 százalék, majd a hónap végén már 3 százalék volt az esély, amelynek nyomán az ENSZ kiadta a figyelmeztetését. Spoiler: a veszély elmúlt, de a Hold még kaphat belőle.

Asteroid 2024 YR4, a 60-meter-wide space rock, has a 4% chance of hitting the Moon on December 22, 2032. If it strikes, the impact would release energy equal to 6.5 megatons of TNT, forming a 1-km-wide crater and ejecting up to 100 million kg of lunar dust into space.
Video… pic.twitter.com/umhZ4lnVrZ

— Black Hole (@konstructivizm) July 28, 2025

A közelmúlt bolygóvédelmi gyakorlatain egyértelművé vált: bár a technológia már képes elhárítani bizonyos típusú becsapódásokat, a politikai döntéshozatal és a nemzetközi együttműködés továbbra is komolyan kérdéses.

Egy 2028-ra modellezett „aszteroidaháborús” szimuláció például azt mutatta, hogy az országok reakciója erősen függ attól, mely területre csapódna be az égitest – és nem mindenki lenne hajlandó közbelépni, ha a veszély távoli régiót fenyegetne és nem az emberiség egészét.

„A világ gyorsan kettészakadna azokra, akik hisznek a veszélyben, és azokra, akik tagadják”

– mondta Rudolf Albrecht osztrák űrkutató, utalva a Don’t Look Up című filmre, amelyben két csillagász hiába próbálja figyelmeztetni az emberiséget egy aszteroida veszélyére, először hülyének nézik őket.

Farnocchia közben hozzávetőlegesen kiszámolta, mely térségeket érintene a 500 hirosimai atombomba energiáját felszabadító becsapódás.

Az aszteroida egy korridor mentén, Dél-Amerika északi részétől kezdve az Atlanti-óceánon, Nigérián, Afrika-szarván, az Arab-félszigeten, India egy részén át egészen Bangladesig bárhol landolhatna. Vagy a légkörben „robbanna”, vagy az óceánba csapódva gerjesztene szökőárt.

A 2028-as fiktív becsapódást számba vévő NASA-forgatókönyv és gyakorlat modellezte is, mi történne, ha a mostanihoz hasonlító aszteroida egy 870 kilométer hosszú és 270 kilométer széles térségben, valahol Angola és a Kongói Demokratikus Köztársaság – ami világ egyik legszegényebb régiója – felett felrobbanna a légkörben. A detonációt 45-160 megatonnásra becsülték.

Az epicentrumhoz legközelebbi épületek hamuvá válnának, az embereken meggyulladna a ruha, sokan meghalnának.

100-120 kilométeres körzetben tüzek égnének, az áldozatok számát tízezrekben, de lehet, hogy százezrekben mérnék.

Hogyan reagálnának az érintettek?

A gyakorlatban részt vett a Kongói Demokratikus Köztársaság Nemzeti Távoli Érzékelés Központjának vezérigazgatója is.

Ő elmondta, hogy egy konfliktus zónáról van szó (ahol az ezredforduló éveiben folyt Afrikának a mások által elfelejtett „világháborúja”), sok menekült él ott, a kormány befolyása korlátozott,

sokan nem bíznak a hatalomban és nem lennének hajlandók az evakuálásra.

A tudósok és a gyakorlat résztvevői azt is megvitatták, mi lenne, ha eltérítenék a fiktív aszteroidát – talán a Déli sark fölé? Erre felállt Czárán Lóránt erdélyi származású tudós, az ENSZ bécsi, Világűr-ügyi Hivatalának illetékese, aki elmondta a 10 ezer Hirosimával felérő robbanás, amely megolvasztaná a jeget és megemelné a tengerszintet „nagyobb problémát keltene, mint amit el tudok képzelni”. Közben azonban az észak felé való eltérítés Isztambult, Nyugat-Ukrajnát és Skandinávia egy részét veszélyeztetné.

Az emberiség döntésképességét korlátozza továbbá, hogy ha egy adott ország felé térítenek egy aszteroidát, az katonai támadásnak számítana, továbbá a nemzetközi jog tiltja az atomfegyver bevetését a világűrben, még ha egyesek szerint felmerülhet olyan lehetőség, hogy csak egy nukleáris eszköz tudná elterelni az égi objektumot.

Szerencsére – a számítások szerint – már feltételes módban sem kell beszélni a 2024 YR4 aszteroidáról. Február végén már az volt a prognózis, hogy az 270 ezer kilométerrel a Föld mellett száguld el. De még mindig 4 százalékos esélye van annak, hogy a Holdba csapódjon.

Hétköznapi csodák és komoly figyelmeztetések

Közben a McDonough-meteorit becsapódása szerencsére nem okozott sérülést, de a történet ismét emlékeztetett bennünket arra, hogy a világűr nem csak a távoli csillagokról szól, hanem kézzelfogható fenyegetésekről is. Bár a 2024 YR4 a mostani számítások szerint nem tart a Föld felé, a kutatók hangsúlyozzák, hogy a veszélyforrások száma nagyobb, mint amit ma fel tudunk mérni.

Ahogy a NASA korábbi vezetője, Bill Nelson fogalmazott: „Mindannyiunk felelőssége megvédeni a bolygónkat. Végül is, ez az egyetlen, ami van.”

Az emberiség azonban közben folytatja a regionális háborút és – szerencséjére (?) – nem került olyan helyzetbe, ami összefogásra kényszerítette volna.