Infostart.hu
eur:
360.95
usd:
309.21
bux:
151539.19
2026. augusztus 26. szerda Izsó
A Kljucsevszkaja szopra vulkán Kamcsatkán
Nyitókép: Fotó: Jurij Gyemjancsuk

Még egy sor vulkánkitörés következhet a Tűzgyűrűn

Előfordulhat, hogy a múlt heti, különösen erős földrengés ébresztett fel egy több száz éve passzív tűzhányót az orosz Távol-Keleten.

Az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma vasárnap visszavonta a cunami-riadót, amit az aznapi, a Richter-skálán 7-es erősségű földrengés után adott ki. Ez a rengés a Japántól északra fekvő, Oroszországhoz tartozó Kurill-szigeteket érintette, de a minisztérium szerint nem járt olyan hatással, hogy magas hullámokat keltsen.

Az úgynevezett Csendes Óceáni Cunami Vészjelző Rendszer is 7-es erősségű rengést regisztrált, de nem adott ki figyelmeztetést.

Előzőleg – 600 éve először – kitört a Kamcsatka-félszigeten található Krasenyinyikov tűzhányó – közölte az orosz média. Ez a múlt heti, masszív, 8,8-es erősségű és a vasárnapi rengést követte. A korábbi, erősebb földmozgás epicentruma Kamcsatka volt, és azt az Egyesült Államok, Japán és a Fülöp-szigetek egyes részein, de még Chilében is megérezték.

A „történelminek” nevezett kitörés tényét a Kamcsatkai Vulkánkitörés Operatív Csoport jelentette be, megjegyezve, hogy

az előző, dokumentált kitörés körülbelül 1463-ban történt.

Az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma helyi irodája szerint az 1856 méter magas tűzhányóból 6 kilométer magasra emelkedett a vulkáni hamu. Az Operatív Csoport néhány órával a bejelentés után vörös figyelmeztetést adott ki a légiközlekedés számára a levegőbe került hamu miatt.

A vasárnapi rengés után kitört a kamcsatkai Kljucsevszkoj-vulkán is, amely a térség legaktívabb és a világ egyik legmagasabb vulkánja. A statisztika szerint ez a tűzhányó az elmúlt években már többször aktivizálta magát.

Kutatók az események után arra figyelmeztettek, hogy még egy sor vulkánkitörés következhet, és azok során akár 10 kilométer magasra lövellhet a hamu. Alekszej Ozerov, az Orosz Tűzhányó és Szeizmológiai Tudományok Intézetének igazgatója szerint közvetlen összefüggés van a múlt heti, monstre földrengés és a kitörések között. Ezt az értékelést támasztotta alá Jonathan Paul, a londoni Royal Holloway Egyetem tűzhányó-szakértője, aki szerint

„a földrengés akkora nyomást fejtett ki a földkéregre, hogy megkönnyíthette a kitörést azzal, hogy új sebezhető vonalak nyíltak meg, amelyeken keresztül felfelé áramolhatott a láva”.

A rengés és a kitörés közti időkülönbséget pedig azzal magyarázta, hogy időbe telt, mire kialakultak a repedések.

Kamcsatkán különösen sok aktív vulkán található, mivel közel található a 40 ezer kilométeren át húzódó, úgynevezett Csendes-óceáni Tűzgyűrű nevű törésvonalhoz.

Michael Manga, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója is azt jegyezte meg, hogy a „karéj” tűzhányói földrengések után kitörhetnek. Más tudósok azonban hozzáteszik: a földmozgás csak akkor tudja aktiválni a tűzhányót, ha az „készen áll”, azaz kialakult a föld alatt a szükséges nyomás – hasonlóan ahhoz, ahogy egy kólásdobozból kilövell az ital, ha az ember felrázza és kinyitja.

A Tűzgyűrű vulkánjai között van a példátlan pusztítást végző Krakatoa, a Tambora, és a tenger mélyén található Hunga Tonga-Hunga Ha’apai, amely 2022-ben az emberi történelem legnagyobb víz alatti kitörését produkálta.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Tisza-kormány: Magyar Péter már a második kormányfői ciklusára is készül, kiderültek az átírt 2026-os költségvetés részletei is

Tisza-kormány: Magyar Péter már a második kormányfői ciklusára is készül, kiderültek az átírt 2026-os költségvetés részletei is

A Tisza-kormány hétfőn nyilvánosságra hozta a 2026-os költségvetés felülvizsgált változatát, amely mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást irányoz elő, és 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre az aszály és az energiaválság kezelésére. Emellett fontos mérföldkőhöz ért a kormány vagyonvisszaszerzési programja: kiderült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázó három versenyben maradt jelölt neve, akiket kedden és szerdán hallgatnak meg. Kedden Orbán Anita külügyminiszter azt is bejelentette, hogy feljelentést tett a Külügyminisztérium 2020-as Covid-beszerzéseinek ügyében, amely főként a lélegeztetőgépeket érinti. A nap folyamán Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a feljelentésekkel kapcsolatban és felszólította az előző rendszer haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját és adják vissza a jogosulatlanul szerzett közpénzt az államnak. A kormányfő délután arról is beszélt, hogy az ambiciózus célok miatt a gyors, esetenként rendkívüli kormányzati intézkedések a jövőben is megmaradhatnak, pihenni majd 7 év és 8 hónap múlva lesz lehetősége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×