Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
331.9
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
A Kljucsevszkaja szopra vulkán Kamcsatkán
Nyitókép: Fotó: Jurij Gyemjancsuk

Még egy sor vulkánkitörés következhet a Tűzgyűrűn

Előfordulhat, hogy a múlt heti, különösen erős földrengés ébresztett fel egy több száz éve passzív tűzhányót az orosz Távol-Keleten.

Az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma vasárnap visszavonta a cunami-riadót, amit az aznapi, a Richter-skálán 7-es erősségű földrengés után adott ki. Ez a rengés a Japántól északra fekvő, Oroszországhoz tartozó Kurill-szigeteket érintette, de a minisztérium szerint nem járt olyan hatással, hogy magas hullámokat keltsen.

Az úgynevezett Csendes Óceáni Cunami Vészjelző Rendszer is 7-es erősségű rengést regisztrált, de nem adott ki figyelmeztetést.

Előzőleg – 600 éve először – kitört a Kamcsatka-félszigeten található Krasenyinyikov tűzhányó – közölte az orosz média. Ez a múlt heti, masszív, 8,8-es erősségű és a vasárnapi rengést követte. A korábbi, erősebb földmozgás epicentruma Kamcsatka volt, és azt az Egyesült Államok, Japán és a Fülöp-szigetek egyes részein, de még Chilében is megérezték.

A „történelminek” nevezett kitörés tényét a Kamcsatkai Vulkánkitörés Operatív Csoport jelentette be, megjegyezve, hogy

az előző, dokumentált kitörés körülbelül 1463-ban történt.

Az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma helyi irodája szerint az 1856 méter magas tűzhányóból 6 kilométer magasra emelkedett a vulkáni hamu. Az Operatív Csoport néhány órával a bejelentés után vörös figyelmeztetést adott ki a légiközlekedés számára a levegőbe került hamu miatt.

A vasárnapi rengés után kitört a kamcsatkai Kljucsevszkoj-vulkán is, amely a térség legaktívabb és a világ egyik legmagasabb vulkánja. A statisztika szerint ez a tűzhányó az elmúlt években már többször aktivizálta magát.

Kutatók az események után arra figyelmeztettek, hogy még egy sor vulkánkitörés következhet, és azok során akár 10 kilométer magasra lövellhet a hamu. Alekszej Ozerov, az Orosz Tűzhányó és Szeizmológiai Tudományok Intézetének igazgatója szerint közvetlen összefüggés van a múlt heti, monstre földrengés és a kitörések között. Ezt az értékelést támasztotta alá Jonathan Paul, a londoni Royal Holloway Egyetem tűzhányó-szakértője, aki szerint

„a földrengés akkora nyomást fejtett ki a földkéregre, hogy megkönnyíthette a kitörést azzal, hogy új sebezhető vonalak nyíltak meg, amelyeken keresztül felfelé áramolhatott a láva”.

A rengés és a kitörés közti időkülönbséget pedig azzal magyarázta, hogy időbe telt, mire kialakultak a repedések.

Kamcsatkán különösen sok aktív vulkán található, mivel közel található a 40 ezer kilométeren át húzódó, úgynevezett Csendes-óceáni Tűzgyűrű nevű törésvonalhoz.

Michael Manga, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója is azt jegyezte meg, hogy a „karéj” tűzhányói földrengések után kitörhetnek. Más tudósok azonban hozzáteszik: a földmozgás csak akkor tudja aktiválni a tűzhányót, ha az „készen áll”, azaz kialakult a föld alatt a szükséges nyomás – hasonlóan ahhoz, ahogy egy kólásdobozból kilövell az ital, ha az ember felrázza és kinyitja.

A Tűzgyűrű vulkánjai között van a példátlan pusztítást végző Krakatoa, a Tambora, és a tenger mélyén található Hunga Tonga-Hunga Ha’apai, amely 2022-ben az emberi történelem legnagyobb víz alatti kitörését produkálta.

Címlapról ajánljuk
Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×