Jerome Powell, az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed elnöke nyíltan szembehelyezkedett a Trump-kormányzat globális sokkot kiváltó védővámjaival. A Chicagói Gazdasági Klubban mondott beszédében kijelentette, hogy Donald Trump vámjai „nagy valószínűséggel” felpörgethetik az inflációt és emiatt hosszabb ideig magasan kell tartani a kamatlábakat, ami megdrágíthatja a hiteleket és ez fékezheti a növekedést.

A piaci reakció nem váratott sokáig magára: az amerikai részvények árfolyama lefelé indult meg. A technológiai részvények piaca, a Nasdaq-index 4 százalékot, a Standard & Poor’s 500-as index több mint 3 százalékot esett.

A konzervatív Fox News, Donald Trump elnökhöz hasonlóan politizálással vádolta meg a Fed-főnököt. „Most jobban esnek az indexek, mint a megjegyzései előtt. Korábban miért nem bírálta a kormányzatot, amikor a Biden úgy költekezett, mint egy részeg tengerész?” – hangzott el egy kommentárban.

Tudósítók emlékeztettek, hogy a piac korábban arra számított, hogy a Fed az idén háromszor fogja csökkenteni a kamatlábakat. Ezeket a várakozásokat öntötte most le hideg vízzel Jerome Powell. Mint mondta, „a kormányzat jelentős irányvonalváltást hajt végre, különösen a kereskedelemben, ennek hatása az lehet, hogy eltérít bennünket a terveinktől”.

„A vámok nagy valószínűséggel minimum az infláció ideiglenes emelkedését okozhatják és az inflációs hatások tartósak is maradhatnak.

Valószínűleg a gazdaság lassulásával emelkedni fog a munkanélküliség és felmegy az infláció, ahogy működésbe lépnek a vámok és azok egy részét a lakosság fizeti meg” – mondta.

Az amerikai gazdasággal szembeni bizalmatlanság jeleként a befektetők elkezdtek megszabadulni a részvényektől, de ahelyett, hogy az ilyenkor szokásos módon a biztosnak tartott amerikai állampapírokba vitték volna át a pénzt, onnan is elkezdték kivonni.

Donald Trump – aki első elnöksége idején nevezte ki Jerome Powellt – többször is keményen bírálta a Fed-elnököt a bank kamatdöntései miatt. Januárban azt mondta: követeli, hogy azonnal csökkentsék a kamatlábat és a Fedet vádolta azzal, hogy „problémát okozott az inflációval”. A kormányzat vezető illetékesei szerint a banknak figyelembe kéne vennie a Fehér Ház véleményét és egyesek terveket szőttek a jegybank függetlenségének korlátozására.

Jerome Powell korábbi megjegyzései nyomán a kormányzat – Kína kivételével – 90 napra felfüggesztette a világ országaival szemben bevezetett vámokat. Viszont Donald Trump visszaállította azokat a félvezetőkre, ami bizonytalanságot keltett vállalati és piaci körökben.

A Fed-elnök legfrissebb megjegyzései szembe mennek az elnök kijelentésével, hogy „megoldották az inflációt”. Donald Trump arra emlékeztetett, hogy az áremelkedések üteme az Egyesült Államokban az utóbbi időben 2,4 százalékra esett a három évvel ezelőtti, több mint 9 százalékos csúcsról.

Donald Trump ugyan elismerte, hogy „átmeneti nehézségeket” okozhat a magas (Kína esetében csillagászati) vámok bevezetése, de azt mondta, hogy valójában megadóztatják a külföldet, hogy „gazdagabbá tegyük polgárainkat”.

Jerome Powell viszont azt mondta, a Fed fő célja mindig is „a maximális foglalkoztatási szint és az árak stabilitása lesz”, de arra utalt, hogy a két cél most ellentmondásba kerül és az infláció elleni harc lesz a fontosabb. „Úgy vélem, hogy az egyensúly fenntartása érdekében az idén elfordulunk ezektől a céloktól, vagy legalábbis nem lesz előrelépés. Aztán majd próbálunk előrelépni, ahogy tudunk” – mondta.

Az inflációellenes lépéseknek adandó prioritást azzal magyarázta, hogy az árak stabilitása nélkül nem tudnak olyan, hosszan tartó időszakokat garantálni, amikor erős és a legtöbb amerikai számára kedvező a munkaerőpiac.

Jerome Powell azzal is kiválthatja az elnök haragját, hogy elmondta: meglepte a vámok mértéke. Kína esetében ezek elérték a 145 százalékot, amire Peking hasonlóan harcosan válaszolt. Kína emellett összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, ahol azzal vádolja majd meg Washingtont, hogy „rászállt és fékezi a globális béke és fejlesztési erőfeszítéseket”.

A 90 napra felfüggesztett amerikai vámok egy további hatása az, hogy a fogyasztók költekezésbe kezdtek és például közel öt és fél százalékkal nőttek az autóvásárlások a várható drágulás előtt.