Óbudán, az Infostart szerkesztőségétől pár percre található a Vasarely Múzeum. A helyiek számára talán nem is annyira különleges a Zichy-kastély épületében meghúzódó intézmény, pedig az egy világklasszis művész munkáit rejti. Persze van, aki így, ömlesztve unalmasnak találhatja a temérdek térhatású, geometriai formát ábrázoló képet, amelyek igazán az 1950-1970-es években mozgatták meg a kor szellemére érzékeny közönség fantáziáját.

Hungarian-born artist Victor Vasarely is considered to be the leading figure of the op art movement. His unique style comes alive in the Vasarely Museum of Budapest – a great place to visit after the lockdown.
Read more at: https://t.co/IPUNVe2X04#spiceofeurope #victorvasarely pic.twitter.com/dikSdSxlv1

— Spice of Europe (@spiceofeurope) May 30, 2020

Lehet, hogy azt sem tudják, hogy a művész 35 év után, 1986-ban látogatott először haza Magyarországra, és egy évvel később személyesen nyitotta meg az óbudai tárlatot. (Vasarely életrajzát itt érheti el, a múzeum oldalán.)

Tényleg fontos művész volt-e a Magyarországról Franciaországba költözött és ott alkotó Victor Vasarely (született Csiszár Győző, majd első névváltoztatása után Vásárhelyi Győző)? Van, akinek végigmenni a számos Vasarely-múzeumon olyan, mint egy pszichedelikus trip és azoknak, akiknek a művész maximum valamiféle különleges grafikus volt, a Christie’s aukciós ház most megadta a választ.

Többmilliós kikiáltási árak a Christie’s árverésén

Párizsban most lehet megtekinteni az egy nagyobb gyűjtemény, az Un plaidoyer pour la modernité – Collection Lise et Roland Funck-Brentano (A modernitásért való kiállás – Lise és Roland Funck-Brentano gyűjteménye) részeként kalapács alá kerülő Vasarely-képeket, például az Or-Kabika, az Anadyr és a Kepler II című műveket.

Mint a párizsi aukció vezetője, Josephine Wanecq megjegyezte, Vasarely a háború utáni időszak kulcsfigurája,

művei minden jelentősebb francia kollekcióban megtalálhatók és egyre nagyobb az érdeklődés iránta az amerikai és ázsiai gyűjtők körében.

A fekete-fehér korszakból származó Anadyr értékét 150-200 ezer euróra becsülték (60-80 millió forint). Ugyanígy árazták be a kék-fehér-fekete térhatású Kepler II-t. A kissé Mondrian színeire és alakzataira emlékeztető Senanque-Har becsült értéke 40-60 ezer euró, de van „diszkont áron” kínált Vasarely is, az 5-7 ezerre taksált Cailloux.

A gyűjteménye egy részét aukcióra vivő testvérpár elmondta, hogy nagy szerencséjüknek tartják, hogy maguk is ismerték Vasarelyt és látták alkotás közben.

A Christie’s nem fukarkodik a méltatással:

„Vasarely a 20. század nagy részét a geometrikus absztrakció határainak feszegetésével töltötte. Sokkal több volt azonban, mint egyszerű matematikai mintakészítő:

Malevich és Mondrian éppúgy inspirálta, mint Einstein és Heisenberg, és olyan életművet hagyott hátra, amely szigorúan vizsgálta a teret, az anyagot, az energiát, a mozgást és az időt” – írta róla.

Victor Vasarely: the Hungarian maker of ‘pictures that attack the eye’ channelled Einstein and Heisenberg to push the boundaries of geometric abstraction, but found equal inspiration in the canvases of Malevich and Mondrian. Read here: https://t.co/PAQkh0zwol pic.twitter.com/Cb39MQuAtr

— Christie's (@ChristiesInc) March 25, 2025

Laborra emlékeztetett a műterme

Az 1930-ban Párizsba költöző Vasarelyt a The New York Times nevezte az Op-Art, az optikai művészet pátriárkájának és nagyapjának a halála alkalmából megjelent, 1997. március 18-i nekrológjában. Maga az Op-Art megnevezés 1964-ben, nem az ő, hanem Julian Stanczak New York-i kiállítása nyomán tűnt fel. Egy évvel később már „mozgalomként” emlegették, amikor a megint csak New Yorkban, a MOMA-ban kiállítottak 125 képet Frank Stella, Bridget Riley, Josepf Albers és Ellsworth Kelly munkáiból. Köztük volt hat Vasarely-festmény is – emlékszik vissza erre az időszakra a Christies’s cikke.

Beep beep. It's the birthday of Victor Vasarely (1906-1997), the inventor of Op Art. Born in Hungary, he moved to Paris and pioneered geometric eye-puzzlers. Did he paint too many? Yes. Did he paint a few good ones? Yes. Is he worth a birthday cheer? Yes, Plus he lived to be 90! pic.twitter.com/GOg3W2uERv

— WALDEMAR JANUSZCZAK (@JANUSZCZAK) April 9, 2019

Vasarely ekkor már évek óta gyártotta a pszichedeliát és a tudományos haladást istenítő 1960-as évekre reflektáló műveit, meghaladva a fekete-fehér korszakot, amelynek műveit barátja, Denise René műkereskedő párizsi galériájában, még 1955-ben állította ki.

Mint a Christie’s felidézi, Vasarely stúdiójában, Annet-sur-Marne-ben olyan látvány fogadta a látogatót, mintha egy laboratóriumba lépett volna: "A kibernetika, a számítógép, a kutatás és a prototípus szavak röpködtek a levegőben.

Az illusztris látogatók egymásnak adták a kilincset, az izgalmas beszélgetésekben inkább matematikusok, fizikusok, orvosok, politikusok és a viselkedéspszichológia kutatói vettek részt, mint a műelemzők.”

Variálható egységekből építette fel a műveit

Vasarely ekkoriban kifejlesztett formanyelve a „plasztikus ábécé” (plastic alphabet) volt, amely annyiban előre vetítette a Google 2014-ben bemutatott Material Design módszerét, hogy egy rácson szabadon elhelyezhető, egymással felcserélhető alapformák „egységeit” hozta létre.

Victor Vasarely by Denise Colomb, 1950s
There's a lot going on in this clever shot:
Portrait de Vasarely assis, dont le visage se reflète dans une table en miroir dans un jeu de rayures et de carreaux. pic.twitter.com/h55oJ7AFO2

— Deny Fear (@dean_frey) April 9, 2023

A festő ezeket különböző algoritmusokra támaszkodva rendezte összetett és lenyűgöző geometriai alakzatokba. Az volt elmélete, hogy ezzel az új, univerzális kifejezésmóddal megmentheti a világot a „vizuális szennyezéstől”. Ez a kifejezésmód dominált a műveiben az 1960-as évekre datálható Planetáris Folklór, majd később Hódolat a Hexagonnak, az Univerzális Expanzív Regresszív Struktúrák periódusokban.

David Bowie-nak és a Renaultnak is bejött

Vasarely azonban nemcsak a sokak számára idegenül hangzó, absztrakt elméleteit csiszolgató művész volt, hanem "beszivárgott" a hétköznapokba is:

• egyik dizájnja feltűnt David Bowie 1969-es Space Oddity című albumának borítóján. Bowie személyesen látogatott el hozzá és több közös fotót is készítettek a stúdiójában
• Vasarely illusztrációkat gyártott az 1972-es müncheni olimpiához és átdolgozta a játékok jelképét (ebből született a „Kraft und Natur”), bár az eredeti logót nem ő, hanem Otl Aicher tervezte
• Fiával együtt az ő nevéhez fűződik a Renault minimalista, fekete-fehér vonalakból álló és első ízben immár térhatású rombusz logója (a korábbiak "laposak" voltak). Ez volt egészen 1992-ig a hivatalos logó. A későbbiek is megőrizték Vasarely 3D-s effektjét, majd 2021-ben visszatért egy az első Vasarely-dizájnra hasonlító, de még inkább letisztult márkajel.

Intéressante évolution du logo Vasarely dévoilé lors de la présentation de la nouvelle Renault 5. J’espère qu’il sera utilisé pour toute la marque ! pic.twitter.com/L3HpYnykL8

— Eric Azara (@eric_azara) January 14, 2021

Ahogy kezdett híressé válni, Vasarely több saját múzeumot is nyitott. Az elsőt 1970-ben, a dél-franciaországi Gordes faluban, ahová minden évben járt nyaralni. Szülővárosában, Pécsen, majd Budapesten (az óbudai Szentlélek téren) és New Yorkban is feltűnt egy Vasarely-múzeum. Az igazán különleges dobás a dél-franciaországi Aix-en-Provence-ben a saját tervei szerint, hatalmas üveg- és alumíniumlapok által lefedett Vasarely Alapítvány épülete volt. Ebben helyet kapott több galéria, egy előadóterem, egy könyvtár és egy raktár is. Vasarely azt mondta, hogy Paul Cézanne miatt esett a választás Aix-re. (A posztimpresszionista Cézanne ott született és halt meg és ő volt az, aki Párizsból a korábban provinciálisnak tartott Provence-ba vonzotta a festőket. Az ott megalkotott tájképei monumentális hatást gyakoroltak az impresszionizmusra.)

Egy időre elfelejtették, de az utóbbi években ismét felfigyeltek rá

Az 1980-as évektől hanyatlani kezdett Vasarely csillaga. Az Op-Art már nem volt annyira izgalmas. 1996-ban bezárt a Gordes-ben fenntartott múzeuma, és egy évvel később, amikor meghalt, kevesen emlékeztek rá.

Egy évtizedet kellett várni, hogy a Vasarely név ismét betörjön a köztudatba, amikor alapítványát megmentették az összeomlástól. 2009-ben az unokája, Pierre lett az alapítvány elnöke, az aix-en-provence-i épületet műemlékké nyilvánították és felújították és a Christie’s szerint évente százezren látogatják.

2019-ben a patinás párizsi Pompidou központban tartottak retrospektív Vasarely kiállítást, ahol Jana Baumann társkurátor úgy jellemezte a festőt, mint „nemzedéke legismertebb ismeretlen művészét”.

A Christie’s árverése, amely hétfőn indult, most ismét visszahozhatja a köztudatba Vasarely munkásságát.