Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Nyitókép: Unsplash

Már a csehek többsége is a háború lezárást szeretné Ukrajnában, és nem adna több katonai támogatást

Az Oroszország által megtámadott Ukrajnának a legtöbb cseh polgár szerint le kell majd mondania területe egy részéről a béke elérése érdekében – derül ki a STEM ügynökség januári felméréséből.

A válaszadók szerint Csehországnak a háború mielőbbi befejezésére kellene törekednie, még akkor is, ha ez Ukrajna területi veszteségeivel járna. A megkérdezettek csaknem fele úgy véli, hogy Csehország túl nagy mértékű katonai segítséget nyújt Ukrajnának. A felmérés szerint a legtöbb cseh polgár – a megkérdezettek 37 százaléka – azt preferálná, ha Ukrajna a békéért cserébe átengedné keleti területeit Oroszországnak, miközben nyugati országoktól biztonsági garanciákat kapna, de nem lépne be a NATO-ba.

A válaszadók további 17 százaléka a háború befejezését szintén Ukrajna keleti területeinek feladásával támogatná, de azzal a feltétellel, hogy Ukrajna csatlakozhatna a NATO-hoz. A megkérdezettek 29 százaléka viszont azt szeretné, ha Ukrajna visszaszerezné teljes területét, amelyet jelenleg részben Oroszország megszállva tart. Mindössze 8 százalékuk támogatná Ukrajna teljes kapitulációját.

A lakosság csaknem háromnegyede úgy véli, hogy Csehországnak törekednie kell a konfliktus gyors befejezésére, még akkor is, ha ez azt jelentheti, hogy néhány ukrán terület orosz fennhatóság alá kerül. Ezzel szemben a válaszadók 28 százaléka támogatná Ukrajna törekvését elveszített területeinek visszaszerzésére, még abban az esetben is, ha ez meghosszabbítaná a háborút.

A csehek 47 százaléka úgy véli, hogy túl nagy az a katonai támogatás, amelyet Csehország nyújt a megszállt Ukrajnának.

Körülbelül egyharmaduk tartja megfelelőnek a segélyt, és csak négy százalékuk tartja elégtelennek. A fennmaradó 15 százalék nem tudja megítélni a segély mértékét. Tavaly június óta négy százalékponttal nőtt azok aránya, akik túlzottnak tartják a katonai segítségnyújtást.

"Fontos szem előtt tartani, hogy itt kizárólag katonai támogatásról beszélünk. Más kutatásokból tudjuk, hogy a cseh közvélemény sokkal kedvezőbben viszonyul Ukrajna egyéb támogatási formáihoz, különösen a humanitárius és újjáépítési segítséghez" – mondta Jiří Táborský, a STEM ügynökség elemzője.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslései szerint Oroszország katonai inváziója óta csaknem hétmillió ember menekült el Ukrajnából, többségük Németországba és Lengyelországba. Csehországba is százezrek érkeztek, és a cseh belügyminisztérium idén február elején több mint 395 ezer, úgynevezett ideiglenes védelmet élvező ukrán menekültet tartott nyilván.

A felmérés szerint enyhe többségben van az a vélemény, hogy Csehországnak továbbra is lehetővé kellene tennie az ukrán menekültek tartózkodását az országban – ezzel 54 százalék ért egyet. Ugyanakkor csupán a megkérdezettek 34 százaléka látja őket Csehország számára hasznosnak, míg csaknem a fele inkább fenyegetésnek tartja őket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Miután Irán közölte, hogy válaszul az amerikai–izraeli légitámadásokra lezárják a világ egyik fő „kőolaj-ütőerét”, a Hormuzi-szorost, iráni rakétatalálat ért egy olajtankert. A világ kőolajpiacán nagy változások jöhetnek, akár nagy áremelkedés is elképzelhető. A magyar kormány szerint ebben a kiélezett helyzetben különösen fontos, hogy Ukrajna újraindítsa a szállítást a Barátság kőolajvezetéken Magyarország felé.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×