Infostart.hu
eur:
365.21
usd:
314.37
bux:
149161.68
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika
Nyitókép: Unsplash

Már a csehek többsége is a háború lezárást szeretné Ukrajnában, és nem adna több katonai támogatást

Az Oroszország által megtámadott Ukrajnának a legtöbb cseh polgár szerint le kell majd mondania területe egy részéről a béke elérése érdekében – derül ki a STEM ügynökség januári felméréséből.

A válaszadók szerint Csehországnak a háború mielőbbi befejezésére kellene törekednie, még akkor is, ha ez Ukrajna területi veszteségeivel járna. A megkérdezettek csaknem fele úgy véli, hogy Csehország túl nagy mértékű katonai segítséget nyújt Ukrajnának. A felmérés szerint a legtöbb cseh polgár – a megkérdezettek 37 százaléka – azt preferálná, ha Ukrajna a békéért cserébe átengedné keleti területeit Oroszországnak, miközben nyugati országoktól biztonsági garanciákat kapna, de nem lépne be a NATO-ba.

A válaszadók további 17 százaléka a háború befejezését szintén Ukrajna keleti területeinek feladásával támogatná, de azzal a feltétellel, hogy Ukrajna csatlakozhatna a NATO-hoz. A megkérdezettek 29 százaléka viszont azt szeretné, ha Ukrajna visszaszerezné teljes területét, amelyet jelenleg részben Oroszország megszállva tart. Mindössze 8 százalékuk támogatná Ukrajna teljes kapitulációját.

A lakosság csaknem háromnegyede úgy véli, hogy Csehországnak törekednie kell a konfliktus gyors befejezésére, még akkor is, ha ez azt jelentheti, hogy néhány ukrán terület orosz fennhatóság alá kerül. Ezzel szemben a válaszadók 28 százaléka támogatná Ukrajna törekvését elveszített területeinek visszaszerzésére, még abban az esetben is, ha ez meghosszabbítaná a háborút.

A csehek 47 százaléka úgy véli, hogy túl nagy az a katonai támogatás, amelyet Csehország nyújt a megszállt Ukrajnának.

Körülbelül egyharmaduk tartja megfelelőnek a segélyt, és csak négy százalékuk tartja elégtelennek. A fennmaradó 15 százalék nem tudja megítélni a segély mértékét. Tavaly június óta négy százalékponttal nőtt azok aránya, akik túlzottnak tartják a katonai segítségnyújtást.

"Fontos szem előtt tartani, hogy itt kizárólag katonai támogatásról beszélünk. Más kutatásokból tudjuk, hogy a cseh közvélemény sokkal kedvezőbben viszonyul Ukrajna egyéb támogatási formáihoz, különösen a humanitárius és újjáépítési segítséghez" – mondta Jiří Táborský, a STEM ügynökség elemzője.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslései szerint Oroszország katonai inváziója óta csaknem hétmillió ember menekült el Ukrajnából, többségük Németországba és Lengyelországba. Csehországba is százezrek érkeztek, és a cseh belügyminisztérium idén február elején több mint 395 ezer, úgynevezett ideiglenes védelmet élvező ukrán menekültet tartott nyilván.

A felmérés szerint enyhe többségben van az a vélemény, hogy Csehországnak továbbra is lehetővé kellene tennie az ukrán menekültek tartózkodását az országban – ezzel 54 százalék ért egyet. Ugyanakkor csupán a megkérdezettek 34 százaléka látja őket Csehország számára hasznosnak, míg csaknem a fele inkább fenyegetésnek tartja őket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Izland megint nem kért az EU-ból – a szakértő elmagyarázza, miért nem

Izland megint nem kért az EU-ból – a szakértő elmagyarázza, miért nem

Az izlandiak többsége a szombaton tartott népszavazáson úgy döntött, hogy a szigetország ne újítsa fel a korábban felfüggesztett csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A részletekről Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója beszélt az InfoRádióban.

Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Több villamos- és trolibusz-járat megújítását tudta az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszírozni a főváros – mondta el az InfoRádiónak Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere hozzátette a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó kérdésre, az önkormányzat szeretne mindenben együttműködni és jó kapcsolatot ápolni a Tisza-kormánnyal.
inforadio
ARÉNA
2026.09.01. kedd, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Tisza-kormány: nagy béremelések készülnek, 10 milliárd euró érkezhet Magyarországra

Tisza-kormány: nagy béremelések készülnek, 10 milliárd euró érkezhet Magyarországra

Elkészült a rendvédelmi dolgozók bérrendezéséről szóló javaslatcsomag, amely illetményemelést, preferált települési pótlékot, valamint a munkavállalók és a RIASZ-állomány béremelését is tartalmazza. Az országos tanévnyitón Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a gyermekcentrikus oktatást, az intézményi önállóság növelését és az oktatást segítő munkatársak béremelését emelte ki. Magyar Péter miniszterelnök az oktatást és az egészségügyet nevezte a költségvetési és politikai stratégia központi területének, és iskola-, kollégiumi, valamint menzafejlesztésekről is beszélt. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy a kormány teljesítette az uniós helyreállítási alap feltételeit, így megnyílt az út mintegy 10 milliárd euró megszerzéséhez, amelyből egyebek mellett vasúti, lakhatási, vízügyi és energetikai fejlesztéseket finanszíroznának. Magyar Péter a Bledi Stratégiai Fórumon közép-európai kormányfőkkel tárgyal Európa jövőjéről. A Külügyminisztérium feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a 2020-as lélegeztetőgép-beszerzésekkel kapcsolatban, miután a tárca átvilágítása szerint már a készülékek beérkezésekor ismert volt, hogy több ezer gépnél súlyos minőségi problémák vannak. Hamarosan az Országgyűlés elé kerül az a törvényjavaslat is, amely törvényben rögzítené a kormány és Budapest egyeztetési fórumának, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának működését. Varga Mihály jegybankelnök pedig közölte, hogy az MNB közel ezer oldalnyi adatot és dokumentumot adott át az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×