A kaliforniai Szilícium-völgy lenne az európai válaszcsapás célpontja, ha Donald Trump amerikai elnök az európai termékekre is olyan súlyos védővámokat vetne ki, mint Kína, illetve az ideiglenes kegyelmet kapott Mexikó és Kanada esetében – mondta a Financial Timesnak két brüsszeli illetékes.

Az Európai Bizottság úgynevezett „kényszer-elhárító eszközt” készít elő az amerikai szolgáltatói szektorral és benne a nagy technológiai cégekkel szemben. Az egyik hivatalnok azt mondta, hogy „minden opcióra készen állnak”, és úgy jellemezte a „kényszer-elhárító eszközt”, hogy az a legkeményebb válaszintézkedés, amely még nem sérti a nemzetközi jogot.

Ezt az intézkedéscsomagot még az első Trump-elnökség idején készítették elő és egyszer már bevetették Kína esetében. Lényege: a bizottság elrendelheti az alkalmazását olyan országokkal szemben, amelyek szerinte fegyverként használják a védővámokat, hogy az uniós politika módosítását kényszerítsék ki.

Az FT-nek nyilatkozó illetékes szerint ha Trump elnök szankciókkal fenyegetné Dániát, hogy adja át Grönlandot, vagy az EU-t, hogy álljon le az amerikai technológiai cégek elleni intézkedésekkel, az elegendő indok lenne az eszköz alkalmazására.

A 2023-ra elkészült intézkedéseket egyes uniós illetékesek „páncéltörő gránátnak” nevezik, és ezek lehetőséget adnak egy sor válaszintézkedésre. Ezek között van az intellektuális tulajdon védelmének visszavonása, vagy annak kereskedelmi kiaknázása – ez például a szoftver-letöltéseket vagy a zenesugárzási szolgáltatásokat érintheti. Továbbá az EU blokkolhatja a külföldi közvetlen befektetéseket vagy a piaci hozzáférést a banki, biztosítási és más pénzügyi szolgáltatási ágazataiban – teszi hozzá a lap.

Egy másik, név nélkül nyilatkozó illetékes szerint bár az unió tapasztalt a termékekre kirótt vámok kezelésében, meghátrálhat a szolgáltatások és a szerzői jogok esetében.

A helyzet jelenleg változatlan azóta, hogy Donald Trump a múlt héten kijelentette: „mindenképp” vámokkal sújta az Európai Uniót, az amerikai techcégek elleni eljárásai és az amerikaiaknak az unióval szembeni kereskedelmi deficitje miatt. Részleteket azonban nem árult el, és arról sem szólt, hogy Brüsszel tárgyalásos úton elérheti-e a vámok felfüggesztését, ahogy tette azt Kanada és Mexikó.

Az uniós kereskedelmi miniszterek kedden, zárt ajtók mögött tárgyaltak a kérdésről Varsóban és értesülések szerint a legtöbben támogatták az ellenlépéseket. A hivatalos álláspont viszont az, hogy az unió tárgyalni akar, „de ha lesújtanak ránk, keményen válaszolunk” – mondta Maros Sefcovic kereskedelmi biztos. Hozzátette, hogy míg a fizikai termékek esetében az Egyesült Államoknak van kereskedelmi deficitje az EU-val szemben, a szolgáltatások esetében fordított a helyzet. Az FT emlékeztet: Trump vámjaira nagyon gyorsan jött a kanadai és mexikói ellenvámok válasza, ami után a felek alkut kötöttek.