Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Az amerikai parti őrség képén roncs a Potomac folyóban, a washingtoni Ronald Reagan repülőtér közelében 2025. január 30-án. Az előző nap összeütközött az American Airlines amerikai légitársaság leszálláshoz készülő utasszállító gépe és egy gyakorló repülést végző Blackhawk katonai helikopter, majd mindkét jármű a Potomac sekély vizébe zuhant. A repülőgépen 64, a helikopteren 3 ember tartózkodott, mindannyian életüket vesztették.
Nyitókép: MTI/AP/Amerikai parti őrség/Brandon Giles

Azonosították a washingtoni légikatasztrófa áldozatainak többségét

Az amerikai hadsereg utászai hétfőn megkezdték a roncsok kiemelését, ami akár egy hétig is eltarthat. A hatóságok nyilvánosságra hozták a balesetben meghalt harmadik helikopter-pilóta nevét is.

A 67 áldozatból 55-öt azonosítottak a január 30-án a washingtoni Ronald Reagan repülőtér közelében történt repülőgép-katasztrófa után. Az American Airlines menetrendszerű járata egy tesztrepülést végrehajtó katonai helikopterrel ütközött a reptér közelében, majd a járművek a Potomac folyóba zuhantak. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.

A megrázó hír után az egyik illetékes némi biztatással szolgált, ami legalább kissé megnyugtathatta a hozzátartozókat: „mindenkit fel fogunk hozni” – mondta John Donelly tűzoltóparancsnok.

Hétfőn az amerikai hadsereg utászai megkezdték a roncs kiemelését, ami illetékesek szerint akár egy hétig is eltarthat.

„Nagy területen van törmelék, és különböző technikákat alkalmazunk, hogy megtudjuk, mi van a vízben” – mondta Francis Pera ezredes, az utászegység szóvivője. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a munkálatokkal leállnak, amikor holttestet fedeznek fel.

Vasárnap a hozzátartozókat buszon szállították a Potomac azon partszakaszára, ahol a tragédia történt. A roncsokat a Ronald Reagan repülőtérre viszik, ahol két kisebb kifutópályát lezártak, csakúgy mint a közeli folyó érintett szakaszát.

Közben az Amerikai Közlekedésbiztonsági Felügyelet közölte: az utaszállító gép körülbelül 100 méter magasan repült az ütközés időpontjában, míg a katonai helikopter 61 méteren repülhetett, ami az engedélyezett maximális magasság. Ez egyelőre nem ad magyarázatot az ütközésre. Donald Trump amerikai elnök szerint a helikopter túl magasan repülhetett. A feketedobozokból és a repülésirányítóktól származó adatok szerint a légiirányítók két perccel az ütközés előtt informálták a helikopter legénységét arról, hogy polgári gép halad a közelben. Egy perccel a becsapódás előtt a feketedoboz felvételei és az illetékesek megfogalmazása szerint a repülő legénysége „szavakkal reagált”, és a gép orra emelkedni kezdett.

A hatóságok nyilvánosságra hozták a balesetben meghalt harmadik helikopter-pilóta nevét is, aki Rebecca Lobach százados.

Az ő személyes adatait egy ideig visszatartották, mivel Donald Trump elnök arra utalt, hogy a légiirányításban és hadseregben bátorított diverzitáspolitika folyik, amivel arra gondolt, hogy aktívan növelni próbálják a kisebbségi és női alkalmazottak arányát, esetleg figyelmen kívül hagyva a képességeiket, ez pedig az elnök szerint veszélyezteti a repülésbiztonságot.

A 28 éves női pilóta a Biden-korányzat idején a Fehér Ház katonai osztályán is szolgált. A Black Hawk helikopter két másik pilótája férfi volt: Ryan Austin őrmester, a gép parancsnoka, és egy másik tiszt, Andrew Loyd Eves.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×