Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
332.98
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Donald Trump megválasztott amerikai elnök beszél a képviselőház republikánus tagjainak konferenciáján egy washingtoni szállodában 2024. november 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Allison Robbert

Donald Trump határozottan elutasítja, hogy amerikai fegyvereket használjanak Oroszország területén

Erről maga a megválasztott amerikai elnök beszélt egy interjúban. Szerinte „buta ötlet” volt az engedélyezésük, ami csak elmélyítette az orosz-ukrán háborút.

Néhány éve még a bolygóvédő és újabban a palesztin ügyért kampányoló Greta Thunberg volt a Time magazinban az Év embere. Idén viszont az értékvilágban tőle igencsak távolálló Donald Trump került az amerikai folyóirat címlapjára.

A megválasztott amerikai elnök ebből az alkalomból adott hosszú interjút a Time-nak, amelynek egyik sarkos megjegyzése az volt, hogy „vehemensen ellenzi, hogy többszáz mérfölddel távolabbra, Oroszországba küldjenek (amerikai) rakétákat”. Ehhez – kormányzása néhány utolsó hónapjának egyik legfontosabb döntéseként és hosszú ellenállás és ukrán nyomásgyakorlás után – Joe Biden demokrata elnök adta meg a zöld utat.

Trump kifejtette, hogy ez „egy buta döntés volt és... csak rosszabb lett a helyzet”. „Miért csináljuk ezt? Csak eszkaláljuk a háborút és rontjuk a helyzetet. Nem lett volna szabad megengedni” – fejtegette.

A hosszú Time-interjú történelmi jellegét hivatottak erősíteni a szöveg monotóniáját megtörő fekete-fehér fotók Trumpról, köztük egy olyan, amelyen megcsókolja az amerikai zászlót. Donald Trump előtt olyan elnökök lettek az Év emberei a Time-nál, mint Bill Clinton, George Bush és Barack Obama.

A volt-leendő elnök Ukrajnán kívül említette Elon Musk milliárdos kormányzati szerepét, a Közel-Keletet és hogy a transz nők női mosdót használjanak-e – olvasható a Telegraph összefoglaló cikkében.

Trump tragédiának nevezte az Ukrajnai háborút. „Ilyen nagyszámú halált senki sem látott. Amikor kijönnek a valódi számok, akkor látni fogják, hogy hihetetlen” – magyarázta. Szerinte az első számú téma az, hogy hányan halnak meg, ami mindkét oldal számára fenntarthatlan, ezért minkét oldalnak előnyös lenne a konfliktus leállítása.

Az utóbbi időkben már több részlet szivárgott ki az úgynevezett Trump-tervről, amely a bunkósbot és mézesmadzag módszerével kényszerítené tárgyalóasztalhoz Moszkvát és Kijevet. Mindkét félnek olyan dolgokat kellene lenyelnie, amiről korábban azt mondta, hogy soha nem fogadja el.

Új fejlemény a témában az a találgatás, mely szerint Trump azt akarja majd, hogy európai békefenntartók felügyeljék a tűzszüneti vonalat – valószínűleg britek, franciák, németek és lengyelek –, mivel nem hajlandó amerikai katonákat küldeni oda. Emellett Trump további védővámokkal sújthatja Kínát, hogy az hasson Putyin orosz elnökre a háború leállításáért.

Közben Zelenszkij ukrán elnök szerdán elvetette az Orbán Viktor által javasolt karácsonyi tűzszünet ötletét. November óta Zelenszkij mosolyoffenzívát folytat Trump irányában – ahogy a Telegraph fogalmaz, azért, hogy legyezze a következő amerikai elnök egóját, és hogy Trump várható közvetítése során ne kedvezzen túlságosan Moszkvának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×