Infostart.hu
eur:
387.68
usd:
330.56
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
A szeptember 20-i izraeli rakétacsapás helyszínén takarítják a romokat Bejrút túlnyomórészt síiták lakta déli elővárosában, Dahijében 2024. szeptember 23-án. Libanoni források szerint 31 ember, köztük három gyermek életét vesztette. Az izraeli hadsereg szerint megölték Ibrahim Akilt, a Hezbollah síita milícia műveleti parancsnokát és a Radván nevű elitegység kb. tíz magas rangú vezetőjét.
Nyitókép: MTI/AP/Haszan Ammar

Tragikus rekord: közel 500 embert öltek meg a libanoni légicsapások

Kedd hajnalra a helyi hatóságok szerint 492 főre nőtt a libanoni célpontok ellen folyó izraeli offenzíva halottjainak száma, az áldozatok között 35 gyermek is van. Az izraeliek azt állították, hogy megölték a terrorszervezet egyik fontos parancsnokát és fegyverraktárakat robbantottak fel.

Halálos nap volt a hétfői Libanon számára. A politikailag és vallásilag megosztott ország azzal szembesült, hogy egyik parlamenti pártja – a hadseregként is működő Hezbollah – miatt Izrael pusztító erejű légitámadásokat mér rá.

A libanoni egészségügyi minisztérium szerint estig 492 ember, köztük 35 gyerek, 58 nő és mentőszolgálatosok haltak meg. A sérültek száma meghaladta az 1600-at.

Daniel Hagari izraeli ellentengernagy úgy reagált, hogy a polgári áldozatok ténye „tragédia”, és hogy „országa körültekintő módon” próbálja csökkenteni a civil áldozatok számát. (Hasonlót mond az izraeli hadsereg Gáza esetében is, ahol már több tízezer, a tavaly októberi Hamász-terrortámadás után indított IDF-offenzíva halottainak a száma.)

Hagari azzal próbálta magyarázni a nagyszámú libanoni halottat, hogy „sok Hezbollah terrorista halt meg, akik ama fegyverek közelében voltak, amelyeket célba vettünk”.

Videofelvételeken valóban lehetett látni másodlagos robbanásokat – annak jeleként, hogy a légicsapások robbanóanyag- vagy lőszerraktárat találtak telibe. Azt azonban még nem tudni pontosan, hogy a bejelentett áldozatok közül tényleg olyan sokan voltak-e ezeknek a célpontoknak a közelében – ahogy Izrael állítja –, és többségükben tényleg nem polgári személyek voltak-e.

A külföldön terrorszervezetként számontartott síita Hezbollah – amely tavaly október óta lövi Izrael északi részét, több tízezer ember evakuálását előidézve – Irán távolból irányított „proxi hadereje” a zsidó állam határán.

Szakértők szerint Teherán a rakétákkal állig felfegyverzett Hezbollahhal az oldalán tud nyomást gyakorolni Izraelre. Azért nem engedi Teherán a libanoni terrorszervezetnek, hogy az legjobb fegyvereit bevetve bosszút álljon a múlt heti csipogókat és rádióadó-vevőket felrobbantó tömeges támadásokért és a síita körzetek bombázásáért, mert akkor elhasználná legjobb fegyvereit.

Viszont a Hezbollah továbbra is kisebb hatóerejű rakétáival veszi célba Izraelt, de már próbál „mélyebben” is belőni; a tengerparti Haifa is immár célpont. Az elmúlt este nyolc hullámban lőtték Izraelt.

Az izraeliek közben közölték, hogy a libanoni főváros, Bejrút is a célpontjuk, ahol kiterjedt síita negyedek találhatók, és hogy hétfőn 800 célpontra csaptak le.

Az egyik cél Ali Karaki, a Hezbollah déli frontparancsnoka volt, akiről a csoport azt állította, hogy jól van és biztonságos helyre vitték. Viszont elismerte egy másik parancsnoka, Mahmúd el Nader halálát.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy üzenetben azt mondta: „nem Libanon népével, hanem a Hezbollahhal harcolunk... menjenek biztonságos helyre!” – mindez azonban későn jött az ismeretlen számú civilnek, aki meghalt a légicsapásokban.

Közben a közel-keleti helyzet miatt aggódó Egyesült Államok – illetékesek szerint – „kisszámú” további katonát küld a régióba, a már odavezényeltek mellé.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×