Ugyan Keir Starmer új brit kormányfő azt hajtogatja: nem csinálja vissza a brexitet, de az világos, hogy új alapokra akarja helyezni hazája és az EU viszonyát. Azaz, közelíteni akar. Ennek a törekvésnek a része, hogy uniós tagállamok új javaslatot dolgoznak ki az Egyesült Királysággal a fiatalok szabad mozgása kérdésében. Az Európai Bizottság egy korábbi javaslatát a britek visszakézből elutasították. Most viszont uniós források azt mondták, hogy a tagállamok heteken belül új pontokkal akarnak előrukkolni Brüsszel számára a várható brit-EU-s tárgyalásokra.

A The Guardian című lap szerint az új európai ajánlat lehetővé tenné a briteknek is újra átgondolni a kérdést, akár ellenjavaslatot tenni, miközben leszerelnék a brit euroszkeptikusok ellenállását.

A témát azután vették elő, hogy Olaf Scholz német kancellár arról beszélt: az EU-ban sajnálatos módon csökken a brit fiatalokkal való kapcsolattartás. „A németek és az Egyesült Királyságban élők közötti kapcsolatok a brexit és a Covid-19-járvány után masszívan visszaestek. Ezen szeretnénk változtatni; ha jól ismerjük egymást, jobban megértjük egymást” - mondta Scholz szerdán újságíróknak.

Miguel Berger, berlini brit nagykövet szerint létfontosságú, hogy az emberek megértsék: a fiatalok mobilitásának semmi köze a migrációhoz vagy a szabad mozgáshoz. „Mindig azt halljuk, hogy ez a szabad mozgás, holott nem az, mivel vízumkötelezettségen és korlátozott időtartamú tartózkodáson alapul. Az emberek egy adott idő után távoznak” - fogalmazott.

Berger szerint az, hogy a fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy kávéházakban vagy au pairként dolgozzanak, nyelvet tanuljanak vagy rövid távú képzést végezzenek egymás országaiban, fontos kapcsolatokat teremt, amelyek „összeragasztják” az európai országokat. Mindeközben azonban az európai parlament a magyar kormánnyal való vitája miatt az év elején megerősítette egyes magyar egyetemek és így diákjaik kizárását az Erasmus egyetemi csereprogramból.

Visszatérve Brüsszel és London közeledésére: az áprilisi EU-ajánlat az volt, hogy a fiatalok négy évig dolgozhassanak vagy tanulhassanak brit földön - a helyi szintű tandíjat fizetve - vagy uniós országokban. Az akkor még ellenzéki Munkáspárt órákon belül nemet mondott, míg a konzervatív kormány másnap. Mivel a téma a kétoldalú kapcsolatok körébe tartozik, Rishi Sunak akkori kormányfő hat EU-s állammal kezdett el tárgyalni a lehetőségről és úgy értékelték, hogy a Labour politikai okból volt elutasító.

Az EU azonban beleegyezett, hogy egységes blokként tárgyal. A briteknél vitatott az Erasmus, mivel egyesek szerint amíg tagjai voltak, addig sokkal több uniós diák tanult az Egyesült Királyságban, mint brit az EU-ban. Ez extra anyagi terhet jelentett a brit intézményeknek. A brexit utáni helyzetben a tanulást az is drágítja, hogy a brit földre érkező EU-s diákoknak meg kell fizetniük a magas vízumköltséget és az egészségügyi járulékot is.