eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nagy-Britannia, London.
Nyitókép: Travelpix Ltd / Getty Images

Így írtak a brit lapok az európai parlamenti választások eredményeiről

Az Európai Parlamenti választások eredménye Nagy-Britanniában is hullámokat vetett. A lapok főként a váratlanul bejelentett francia előrehozott választásokat emelték ki.

Nagy-Britanniában a vezető témák a javában zajló parlamenti választási kampány és egy görög szigeten eltűnt népszerű tévés műsorvezető halála, de a hétfői lapok kitérnek az európai parlamenti választásokra is.

A szalagcímek főként Macron francia elnök kudarcával, az ottani radikális jobboldal győzelmével és a sokkoló, előrehozott parlamenti választási bejelentéssel foglalkoznak.

"Macron vereséget szenvedett a jobboldal európai előretörésében" - írta a címlapon konzervatív Telegraph, amely szerint "megalázó", ami történt vele. Hétfő reggeli online cikkében hozzátette:

Scholz német kancellárra is nyomás nehezedik, hogy "súlyos veresége után előrehozott választásokat írjon ki". "Scholzot megalázták, Németország most már válságban van"

- olvasható egy véleménycikkben.

A lap vasárnap hosszú írást szentelt Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek, akit az EU királycsinálójának nevezett. A cikk szerint Meloni az őt korábban szalonképtelennek tartó politikusokkal is együtt tud dolgozni, sőt olyanokkal is, akik egymás riválisai. Ezt úgy érte el, hogy Ukrajna támogatójává vált, pedig korábban még méltatta Putyin orosz elnököt.

Az újság arra utal: a francia és a német radikális jobboldali erők sikerének kulcsa a nettó zéró kibocsájtási politikák, az Ukrajna európai alapokból történő, jelentős pénzügyi támogatása elleni és bevándorlás korlátozását követelő kampányuk.

A politikai mainstream másik oldalán, a Guardian nyomtatott kiadása is a francia hírrel volt elfoglalva. Online cikkeiben megjegyezte: "Németországban és Ausztriában a populista jobboldal elképesztő módon előretört, de úgy tűnt, az Európa-barát centrum tartja a helyét". Ez komplikálja majd az európai szintű törvénykezést. Ez a lap is potenciális királycsinálónak nevezi Melonit, aki "kényelmesen megelőzte" balközép ellenfeleit.

A liberális lap a Fideszre is kitért, amely szerinte "a vártnál gyengébben teljesített". Vasárnap viszont testvérlapja,

az Observer olyan cikket közölt, amelynek címe szerint "Az Orbán Viktor és a kemény jobboldal rabságában, Európa az igazság pillanatával néz szembe".

A lap "pro-putyinista, eurófób, toxikus és Boris Johnson valamint Nigel Farage stílusában hadováló vezetőnek" nevezi a magyar miniszterelnököt - további kreatív kifejezések kíséretében - , aki "a populista, nacionalista, szuverenista" európai erők példaképe. A lap szerint "túlméretezett pókként szövi Európa jövőjét" és befolyása lehet az európai parlamenti szövetségek és egy "kemény-jobb szuperfrakció" formálásában.

A brit lapok sorában a mérsékelt-konzervatív Times a francia választási bejelentés nyomán úgy véli: Macron elnök lépése a II. Világáború után első ízben a hatalom küszöbére juttatta a kemény jobboldalt, amely a háborúban kollaborált a nácikkal. A Financial Times üzleti lap szerint pedig "a szélsőjobboldal előretörése" nyomán "bevándorlás-ellenes és anti-zöld" irányba billenhet az Európai Parlament és az eredmény komplikálhatja Ursula von der Leyen újraválasztási esélyeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×