Az elmúlt években jelentősen nőtt a gyógyszerfüggők száma Csehországban. Míg a Covid-járvány előtt mintegy 900 ezer embert érinthetett a probléma, a legutóbbi adatok már 1,2 millió függőről szólnak. Évente mintegy 2500, nyugtatón élő páciens szorul gyógykezelésre, háromnegyedük 45 év feletti, negyedük 70 évnél idősebb.

„2022-ben a 15 évnél idősebb lakosság 8-13 százalékának származott problémája a pszichoaktív szerek szedéséből”

– tájékoztatott Pavla Chomynová, a Kábítószer-fogyasztást és Függőségeket Vizsgáló Nemzeti Központ igazgatója. Hozzátette, hogy a gyógyszerfüggők az orvosi ajánlással szembemenve többször nyúlnak a tablettákért vagy az előírtnál nagyobb adagban alkalmazzák azokat, ezzel veszélyeztetve önmagukat és a környezetükben élőket. Többségük legális függőséget okozó szerekkel él, amelyeket egy közúti ellenőrzés során sem tud kimutatni a rendőrség. Kivéve, ha alkohollal és droggal fokozzák a hatásukat.

A szakemberek már régóta figyelmeztetnek a problémára, és felhívják a figyelmet arra, hogy ugyan a kormány 2021 óta szemmel tartja a helyzetet, mégsem foglalkozik a megoldásával. Pedig évente mintegy háromszázra tehető azoknak a száma, akik legális függőséget okozó gyógyszerek miatt kerülnek kórházba.

2022-ben többen haltak meg gyógyszer-túladagolásban Csehországban, mint kokainfogyasztás miatt.

Az emberek többségének az orvos írja fel a fájdalomcsillapításra, stresszoldásra, szorongás, álmatlanság, depresszió ellen alkalmazott pszichoaktív gyógyszereket, melyek nélkül sokan már nem tudják elképzelni az életüket, növelik az adagot és ördögi körbe kerülnek, amikor a tabletta már többet árt, mint használ.

A helyzet annál is inkább riasztó, mert egy fiatalok körében végzett friss felmérésből kiderült, hogy a cseh középiskolások 17 százaléka nem érzi jól magát és egyfajta hiányérzettel küzd. A libereci kerületben végzett felmérés legrémisztőbb adata, hogy a középiskolások tíz százalékának nincs kedve az élethez.

Leggyakrabban depresszióval küzdenek a fiatalok, negyven százalékukat érinti valamilyen formában a betegség.

Ezt követi a pánikroham, melyről a megkérdezettek harminc százaléka számolt be. A diákok több mint negyede táplálkozási zavarokkal küzd. A felmérést végző közösségi központ szerint az okok között felfedezhető a szülői nyomásgyakorlás és a digitális világ jelentette veszélyek, amelyekkel nem tud megbirkózni a fiatal generáció.