eur:
410.48
usd:
390.54
bux:
79202.75
2024. november 21. csütörtök Olivér
Jeruzsálem, 2024. április 14.A Vaskupola nevű izraeli rakétaelhárító rendszer Jeruzsálem közelében 2024. április 14-én. Irán hajnalban rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, válaszul arra, hogy izraeli repülőgépek április elején lerombolták az iráni konzulátust Szíriában.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Izrael várhatóan válaszolni fog Irán támadására, de még nem tudni, mikor

Az izraeli háborús kabinet szerint választ kell adni az Izrael elleni hétvégi iráni légicsapásokra, de megosztott abban, hogy ez hogyan történjen. Közben közel-keleti források szerint Teherán napokkal előre szólt a támadásról, és ezzel elkerülték az áldozatokat.

Úgy tűnik, Izrael nem sieti el a választ Irán szombati akciójára, melynek során körülbelül háromszáz drónnal és rakétával támadta a zsidó államot. A példátlan támadás idején olyan képek is megjelentek, amelyek azt mutatták, hogy a három vallás szent helyének számító jeruzsálemi Templomhegy felett lőtte ki az izraeli légvédelem a támadó eszközöket.

Vasárnap délután három órán át tanácskozott az öttagú izraeli háborús kabinet, de nem jutott megegyezésre arról, hogyan és mikor vágjanak vissza Teheránnak. Az iráni vezetés viszont úgy érzi, hogy éppenséggel ő vágott vissza, magas rangú tisztjei megöléséért, akik a damaszkuszi iráni nagykövetségen haltak meg, amikor vélhetően izraeli légicsapás érte őket.

Izrael legközelebbi szövetségese nevében, Joe Biden amerikai elnök „önmérsékletre, megfontoltságra és stratégiai gondolkodásra” szólította fel Benjamin Netanjahu miniszterelnököt. Annak ellenére, hogy a döntés csúszott, az izraeli hadsereg „opciókkal” állt elő, és az NBC amerikai csatorna a miniszterelnöki hivatal egyik illetékesére hivatkozva közölte:

„világos, hogy Izrael válaszolni fog”.

A Times of Israel című lap szerint a háborús kabinet tagja, Benny Gantz miniszter és a szintén a Nemzeti Egység Pártjából kikerülő, de megfigyelői státuszú Gadi Eisenkot azt javasolták, hogy még az iráni támadás idején vágjanak vissza Teheránnak. Ezt azonban Benjamin Netanjahu kormányfő, Joav Gallant védelmi miniszter és Herzi Halevi, az Izraeli Védelmi Erők főnöke is határozottan ellenezte az egyidejű védekező és támadó akció összetettsége miatt.

A kabinetiroda tagadta az erről szóló jelentéseket, és kijelentette: „az ellenkezője az igaz”. A 12-es Csatorna nevű adó szerint Izrael megpróbálja kideríteni: ha visszafogja magát, valamiféle „paktumra” léphet-e az Egyesült Államokkal Irán ellen, úgy, hogy ne kényszerítsék engedményekre a palesztin kérdésben.

Közben Izrael Katz külügyminiszter köszönetet mondott francia és brit kollégáinak a kapott támogatásért. A drónok lelövésében például brit harci gépek is részt vettek az amerikaiak mellett. A tárcavezető ugyanakkor hozzátette: értésükre adta, hogy

„meg kell gyengíteniük az iráni rezsimet, terrorszervezetté kell nyilvánítani a Forradalmi Gárdát és bénító szankciókkal kell sújtani az iráni rakétaprogramot”.

Közel-keleti források ugyanakkor azt sugallták, hogy a teheráni vezetés inkább figyelmeztetést akart küldeni, mintsem eszkalációt. Török, jordániai és iraki illetékesek azt mondták: Irán napokkal korábban figyelmeztetett a támadásra, hogy el tudják kerülni a tömeges áldozatokat. Egy amerikai illetékes viszont ezt cáfolta. Az iraki külügyminiszer szerint Irán 72 órás figyelmeztetést adott a szomszédainak. Hasonlót állított a török külügyminiszter is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá
videó

Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×