Kaiser Ferenc szerint Irán lényegében minden rendelkezésére álló eszközt bevetett a szombat esti támadásban. A becsült adatok szerint közel kétszáz úgynevezett cirkáló lőszert – vagy ismertebb nevén – öngyilkos drónt indított, amelyek 200-250 km/órás sebességre képes, egyenes vonalban repülő, nagy méretű eszközök voltak.

"Ezeknek a megsemmisítése a legkönnyebb, hiszen az indítás pillanatától számítva figyelhették őket – márpedig Irán előre szólt az érintett arab államoknak, tulajdonképpen Izraelnek is, hogy mikor indította meg a csapást. A cirkáló lőszerekből rengeteget lőtt le a jordán légierő is, hiszen azoknak át kellett haladniuk Jordánia légterén" – magyarázta a Nemzeti Közszolgálat Egyetem docense az InfoRádióban.

Irán indította továbbá húsz manőverező robotrepülőgépet, amelyek leküzdése jóval nehezebb, mert a sebességük elérheti a 800-1000 kilométer/órát. Ezek mellett a legnehezebben lelőhető, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákból közel százat indított Irán. "Amennyire tudjuk, ezeknek a döntő többségét vagy az izraeli Arrow, azaz "Nyíl" rendszer szedte le, vagy pedig a térségben lévő amerikai hadihajók Standard Missile 3-as rakétavédelmi rakétái, ezek egyébként 900 kilométer magasságig és 1200 kilométer távolságig képesek erre" – sorolta.

Crazy Footage from tonight showing what appears to be an Exo-Atmospheric Interception, an Interception which occurs Outside the Earth’s Atmosphere, of an Iranian Ballistic Missile over Israel; the Intercept was likely conducted by the Israeli “Arrow 3” Hypersonic Surface-to-Air… pic.twitter.com/yzjW7rtThK

— OSINTdefender (@sentdefender) April 14, 2024

Fontos jelzések Irántól

Felmerült a kérdés, hogy miként lehetséges, hogy az iráni támadás alig okozott károkat Izraelben. Kaiser Ferenc szerint az irániak szándékosan támadtak úgy, hogy rakétáikat és drónjaikat még időben meg lehessen semmisíteni. Teherán órákkal a támadás előtt nyilvánvalóvá tette, hogy mi fog következni.

"Az arab szövetségeseinek, milíciáinak jelzett, nem kódolt üzenetekben is, tehát lényegében Izraelnek és azoknak az államoknak is, amelyek segítettek Izraelnek – az Egyesült Királyság vagy Jordánia, sőt, állítólag Szaúd-Arábia is lőtt le a légterébe tévedt eszközöket –, volt idő tehát felkészülni rá. Ha ez egy hirtelen csapás lett volna, mint október 7-én a Hamászé, akkor valószínűleg azért néhány rakéta becsapódott volna" – mondta a szakértő, rámutatva:

Iránnak inkább az volt most a célja, hogy jelezze: képes és hajlandó Izrael területét is elérni.

Habár Teherán egyúttal azt is jelezte, hogy ezzel voltaképpen az ügyet lezártnak tekinti, Kaiser Ferenc szerint az eseménysor vége nem valószínű. Az izraeli kormány több minisztere komoly bosszúcsapást "lengetett be", viszont ezzel elindulhat egy olyan eszkalációs spirál, amely ténylegesen háborúhoz vezethet a két fél között. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok jelezte: Izrael védelmében bármikor segít, viszont egy Irán elleni támadó hadműveletben nem fog részt venni. Emellett, az első dühödt reakciók után, volt egy Biden–Netanjahu beszélgetés, amely alapján egyelőre úgy tűnik, hogy Izrael mégsem indít meg most rögtön egy bosszúcsapást.

Hányfelé figyel Izrael?

Háromfrontos harcra kell felkészülnie Izraelnek, hiszen a Gázai övezeti műveletek és most az iráni akció mellett még észak felől, Libanonból a Hezbollah is napi szinten indít ellene támadásokat. Sőt, bár a hírek között kissé elsikkadt, de rövid hatótávolságú rakétákkal és aknavetőkkel az iráni támadással párhuzamosan is lőtte a Hezbollah Izraelt, amire utóbbi rögtön reagált, főleg légicsapásokkal.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense megjegyezte: a zsidó államnak együtt kell élnie ezzel a fenyegetéssel.

"Nem igazán békés most ott a környezet, de soha nem is volt az. Irán a különféle milíciáit, a Hezbollahot, a Hamászt, az Iszlám Dzsihádot, vagy éppen az iraki, vagy a szíriai síita milíciákat, sőt a jemeni húszikat is felhasználja Izrael és a nyugati érdekeltségek elleni támadásokban, és

most már ebben számíthat Oroszország támogatására is,

hiszen Moszkva az ukrajnai háborújában óvatos becslések szerint már legalább 1000, de inkább 1500 iráni drónt vetett be" – mondta Kaiser Ferenc.

Mire lehet képes Irán?

A mostani támadásban rengeteg volt a lassú és könnyen lelőhető cirkálólőszer. A következő támadásban valószínűleg inkább ballisztikus rakétákat fog Irán használni, százával – vélekedett Kaiser Ferenc. Ezeket Irán pár tízezer vagy legfeljebb százezer dolláros költséggel gyártja.

"Nem különösebben pontosak, de elég nagy robbanófej van rajtuk. És mondjuk az Arrow rakéta vagy az amerikai Standard Missile 3-as 10-15 millió dollárba került darabonként. Tehát irgalmatlan költségvetési aránytalanságok vannak. Irán túl tudja terhelni az izraeli légvédelmet, ha akarja, és egyszerre támadást tud indítani az összes milíciájával, azok a szervezetek is indíthatnak hasonló eszközöket. Tehát Irán át tudja lőni az izraeli pajzsot.

Most lényegében azt jelezte, hogy az eszközei rendelkeznek azokkal a hatótávolságokkal, amiket eddig csak feltételeztünk róluk"

– értékelt a a Nemzeti Közszolgálat Egyetem docense.

Hogyan "csendesedhetne el" a konfliktus?

Az ENSZ főtitkára úgy fogalmazott a támadás után, hogy a Közel-Kelet a szakadék szélén áll, a régió pusztító, teljes körű konfliktusba kerülhet, és hozzátette azt is, hogy hatástalanítani, deeszkalálni kell a konfliktust. Azzal kapcsolatban, hogy milyen forgatókönyvek lehetnek erre, Kaiser Ferenc elmondta: először a Hamásznak és Izraelnek kellene dűlőre jutnia.

"Jól látszik, hogy Izraelnek nincsen azon kívül terve, hogy a Hamászt le kell győzni, ami egy gerillahaderő esetén majdhogynem lehetetlen. Az amerikaiaknak sem sikerült se Irakban, se Afganisztánban, jóval komolyabb erőforrással, jóval több emberrel ezt megoldani. Izrael most az iráni támadás után mozgósított ugyan még két dandárt, de ez önmagában nem lesz elég arra, hogy teljesen birtokba vegye a Gázai övezetet" – fogalmazott.

Ezután valamilyen módon Izraelnek, Iránnak és az Egyesült Államoknak kell dűlőre jutnia. Itt annyival nehezebb a helyzet, hogy Irán számíthat nemcsak Oroszország, hanem Kína támogatására is. Kaiser Ferenc hangsúlyozta,

ez már egy globális konfliktus: a nyugati, liberális, parlamenti váltógazdasággal rendelkező demokráciák, illetve a keleti típusú, autoriter, lényegében egy-egy személy uralma köré épített rezsimeknek egyfajta globális szembenállása.

Azt sem szabad elfelejteni, tette hozzá, hogy maga Benjamin Netanjahu miniszterelnök sem igazán akar békét, hiszen akkor valószínűleg politikailag megbukna, és ellene számos sikkasztási, illetve visszaélési ügyben zajlik bírósági eljárás. Valószínűleg, ha ő miniszterelnökként leköszön, akkor ezek az eljárások tovább folytatódnak, mert most értelemszerűen szünetelnek. Kaiser Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte: nem véletlen, hogy Izraelben rengeteg, korábbi politikus folyamatosan hangoztatja, ha Netanjahu leköszönne, az nagyban elősegítené a békés megegyezés felé vezető utat.

(A nyitóképen: Egy hatalmas palesztin zászló mögött álló tüntetők Egyesült Államok- és Izrael-ellenes jelszavakat kiabálnak Iránban, Teheránban, miközben egyikük Kászem Szolejmáni, az iráni Forradalmi Gárda Kodsz Erők nevű különleges egységének volt parancsnokát ábrázoló táblát tart. A megmozduláson az Irán által Izraeli célpontokra indított támadást ünnepelték 2024. április 14-én.)