Infostart.hu
eur:
356.67
usd:
312.06
bux:
142345.13
2026. július 13. hétfő Jenő
Izraeli katonák a határon átlépve a gázai Sudzsajja negyed felé tartanak Dél-Izraelből 2023. december 21-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Elemzők: új taktikára válthat át a kivonulással Izrael

Izrael hirtelen szinte összes katonáját visszavonta a Gázai Övezet déli részéről. A kormány szerint azonban ez nem jelenti a háború végét. Közben magában Izraelben több tízezren tüntettek a túszok szabadságához vezető alkut és a kabinet távozását követelve.

Izrael csak egyetlen katonai dandárt hagyott a Gázai övezetben, amely a területet félbevágó, kelet-nyugati, úgynevezett Necarím-folyosót védi – írta a Times of Israel című lap.

A lépés hat hónappal a Dél-Izrael ellen elkövetett sokkoló és brutális Hamász-terrortámadás után történt. A több, mint 1100 halottat követelő akció – melynek során sokakat módszeresen gyilkoltak le – kiváltotta Izrael kemény gázai ellencsapását, amelyben nagyságrendekkel több palesztin polgári lakos halt meg – a Hamász erősen vitatott adatai szerint több, mint 33 ezer.

A féléves megemlékezés idejére Izraelben több tömegtüntetést is szerveztek, és különböző városokban összesen százezresre becsült tömegek követelték, hogy a kormány fő fókusza ne a háború, hanem az elrabolt izraeli túszok szabadon engedését célzó tárgyalások legyenek. Közben sok tüntető Benjamin Netanjahu miniszterelnök távozását is követelte.

Kommentátorok szerint a külvilág számára váratlan dél-gázai csapatkivonásnak köze van izraeli túszok elengedéséről szóló tárgyalásokhoz. Egy magas rangú izraeli kormányilletékes azt mondta a Sky Newsnak, hogy „Izrael kétségbeesetten vágyik egy tűzszüneti alkura”.

A forrás megjegyezte, hogy a hét, többségében külföldi segélymunkás izraeli drónokról kilőtt rakétákkal való megölése „mindent megváltoztatott”.

A csapatkivonás hivatalos magyarázata azonban más: Joav Gallant izraeli védelmi miniszter azt mondta: azért vonták ki a csapatokat vasárnap, hogy pihentessék és felkészítsék őket „jövőbeli missziókra” – köztük az övezet legdélibb részén fekvő Rafah város ellen.

Ezt a déli sávot – a nemzetközi bírálatok és Washington figyelmeztetései hatására is – Izrael még nem próbálta meg elfoglalni. pedig állításai szerint ide vonult vissza az október 7-i akciót végrehajtó Hamász vezetése.

Gallant miniszter megjegyzésével azt sugallta, hogy Izraelnek nem kell katonailag folyamatosan jelen lennie a Gázai övezet teljes területén, mivel nem adott magyarázatot arra, hogy miért nem cserélik le friss erőkkel a kivont egységeket.

Az erőket például Hán Júnisz városból is kivonják, ahol izraeli illetékesek szerint „véget értek a műveletek és már nincs mit csinálni”. Hán Junisz kiürítése azonban terület feladását jelenti és a Sky elemzése szerint egyre kevésbé valószínű ezután a nagyszabású hadművelet Rafah ellen.

A Hamász vezetése eddig az egész övezetből történő, teljes izraeli csapatkivonást követelt, és most felmerül a kérdés, hogy ez a korlátozott kivonulás elegendő lehet-e egy alkuhoz. Az elemzés szerint az izraeliek most új taktikára válthatnak át: célzott csapásokat hajthatnak majd végre, konkrét hírszerzési információk alapján, a folyamatos jelenlét helyett.

Címlapról ajánljuk
A Fidesz és a KDNP külön tüntet, nem ült be az Országgyűlésbe, Gulyás Gergely lemondott a frakcióvezetésről

A Fidesz és a KDNP külön tüntet, nem ült be az Országgyűlésbe, Gulyás Gergely lemondott a frakcióvezetésről

A Fidesz és a KDNP nem vesz részt az Országgyűlés ülésén, ahol ma módosítják az Alaptörvényt és Magyar Péter mond beszédet napirend előtt. Az ülésteremben a kormányfő felszólította Sulyok Tamás államfőt, hogy írja alá az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek értelmében államfői hivatala véget ér. Ha ezt nem teszi, megindul ellene a megfosztási eljárás.

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×