Vladimír Páralnak a múlt század hatvanas éveitől kezdve mintegy kéttucatnyi regénye és elbeszélése jelent meg, ebből több mint tízet a magyarok anyanyelvükön olvashatnak. A fordítások többsége Zádor András és neje, Zádor Margit nevéhez fűződik. Számos regénye bestseller lett és világnyelvekre is lefordították. Hét regényét megfilmesítették.

Legismertebb kötetei egyebek között a Gyilkosok és szeretők, Az ifjú ember és a fehér bálna, a Rómeó és Júlia 2300, a Katapult, A százszázalékos nő, illetve a Gyilkosok és szeretők: a szenvedélyek és a kielégülés magazinja 2000 előtti évekből.

Páral regényeinek központi témáját a partneri kapcsolatok alkották, de idősebb korában sci-fi regényeket is írt. A múlt század hatvanas éveiben megjelent regényeit a fekete pentalogia, a hetvenes és a nyolcvanas években megjelentekét pedig a fehér pentalogia sorozatba szokás sorolni.

A kommunista időszakban ugyan nagyon népszerű író volt Csehszlovákiában, könyvei több tízezres példányokban jelentek meg, de politikailag inkább a megtűrt alkotók közé sorolják a cseh irodalomtörténészek.

Életművéért a Cseh Irodalmi Akadémia 2010-ben Ladislav Fuks díjjal tüntette ki.