Infostart.hu
eur:
393.57
usd:
340.79
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Az izraeli légicsapások miatt otthonukból elmenekült palesztinok tábora a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban, az egyiptomi határ közelében 2024. április 4-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben. A Gázai övezetben legkevesebb 1,9 millió ember kényszerült a harcok miatt otthona elhagyására.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Netanjahu kilátásba helyezett egy újabb katonai offenzívát

A pontos dátum még nem ismert.

Izrael kilátásba helyezte a Gázai övezet déli részén található Rafah megtámadását – írja a BBC az izraeli miniszterelnök bejelentése alapján.

Benjamin Netanjahu beszédében nem árulta el a pontos dátumot, csak annyit közölt, hogy a tervezett offenzíva „az ottani terrorista zászlóaljak felszámolásához” és „a teljes győzelemhez” szükséges – idézi a hvg.hu a brit közszolgálati műsorszolgáltatót.

A miniszterelnök beszédét követően Izraelben bejelentették, hogy 40 ezer sátrat vásárol, hogy felkészüljön a több százezer palesztin evakuálására Rafah városából.

Az izraeli kormány hetekkel ezelőtt jelezte, hogy katonai műveletet kíván indítani az egyiptomi határon fekvő város ellen, ahol több mint 1,5 millió, a Gázai övezet északibb területeiről elmenekült palesztin húzza meg magát.

Azóta a világ vezetői közül többen is arra szólították fel Izraelt, hogy ne vonuljon be hadseregével a városba. Egyiptom, Franciaország és Jordánia vezetői kedden közös felszólalásukban figyelmeztették Izraelt, hogy az offenzíva „veszélyes következményekkel” járna, és „regionális eszkalációval fenyegetne”.

Eközben Egyiptomban folytatódtak a Hamász és Izrael közötti tárgyalások a túszok és foglyok cseréjéről és a tűzszüneti megállapodásról. Ezzel kapcsolatban Netanjahu úgy fogalmazott: „részletes jelentést kaptam a kairói tárgyalásokról, folyamatosan dolgozunk céljaink elérésén, mindenekelőtt a túszok szabadon bocsátásán és a Hamász feletti teljes győzelem elérésén”.

Egy magas rangú Hamász-tisztviselő hétfőn azt mondta, hogy az izraeli javaslatok nem feleltek meg a követeléseiknek, de ennek ellenére megvizsgálják azokat.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×