Infostart.hu
eur:
361.63
usd:
315.08
bux:
0
2026. szeptember 22. kedd Móric
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli találkozójára 2024. január 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Szlovák külügyminiszter: aktívabb együttműködésre van szükség a V4-ek között

A Visegrádi Négyeket nem csak a politikai párbeszéd köti össze – jelentette ki Juraj Blanár szlovák külügyminiszter Pozsonyban a V4-ek megalakulásának 33. évfordulója alkalmából.

A szlovák külügyminiszter szerint a Visegrádi Négyek bebizonyították, hogy releváns hangot tudnak adni a regionális érdekeknek az Európai Unióban és a világban. „A Visegrádi Négyek egyedülálló projekt, amely képes volt segíteni minket az olyan kulcsfontosságú lépésekben, mint az Európai Unióba, a NATO-ba vagy a schengeni övezetbe való beilleszkedés, valamint sok más fontos döntés meghozatalában, ahol erős, nemzetközi elismeréssel rendelkező partnerként léptünk fel” – fogalmazott a V4-es szövetség megalakulásának 33. évfordulója alkalmából Juraj Blanár.

Azt, hogy a V4-eket nem csak a politikai párbeszéd köti össze, szerinte a legutóbbi európai szavazás is bizonyítja, amikor mind a négy állam ellenezte az illegális bevándorlókra vonatkozó kötelező kvótákat. A szlovák diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Csehország, Magyarország és Lengyelország a Szlovák Köztársaság legfontosabb gazdasági partnerei közé tartozik.

Juraj Blanár emlékeztetett, hogy a V4-ek fontos része a pozsonyi székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alap, amely az egyetlen intézményesült formája a visegrádi csoport együttműködésének, s melyet 2000-ben Szlovákia kezdeményezésére hoztak létre azzal a céllal, hogy segítse a regionális együttműködés fejlesztését. A miniszter szerint az alap összesen 127,5 millió euró értékben támogatott és finanszírozott ösztöndíjakat és rezidensprogramokat a tudomány, a művészetek és az oktatás területén.

Juraj Blanár arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió konszenzusos alapon épült, és a vétó eltörlése, amely a nagyobb tagállamok érdekeinek a kisebbek rovására történő előmozdításához vezetne, az unió végének kezdetét jelentené. Nem ért egyet azzal a nézettel, hogy a vétójog jelenlegi formájában történő felváltása minősített többségi szavazással növelné az unió cselekvőképességét.

„Az Európai Unióba tömörült nemzetek mindig is képesek voltak megegyezni, még akkor is, amikor ez nagyon nehéz volt. De a megállapodás akkor fenntartható volt, és békéhez vezetett” – fogalmazott a szlovák külügyminiszter, aki szerint az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós európai segélycsomagról szóló tárgyalások nem Magyarország vétófenyegetése miatt tartottak túl sokáig.

Emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek jóváhagyási folyamata is bonyodalmakba ütközött. Közölte, a Fico-kormány ragaszkodni fog ahhoz, hogy az uniós tagállamok vétójogát fenntartsák, nemcsak a fontos külpolitikai kérdésekben, hanem az adók, az Európai Unió bővítése és más kérdések tekintetében is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakszövetség: nagy bajba kerülhetnek a hamarosan lejáró napelemes pályázat résztvevői

Szakszövetség: nagy bajba kerülhetnek a hamarosan lejáró napelemes pályázat résztvevői

Két héten belül el kell számolniuk azoknak a családoknak, akik állami támogatással gyakorlatilag ingyen telepíthettek napelemeket illetve akkumulátoros tárolókat otthonaikra. A támogatást azonban nem családok, hanem a kivitelezők kapták, amelyek közül azóta sok csődbe ment, így nem sikerült lezárni a projektet. A bajba került családok, most a kormánytól várnak segítséget – erről beszélt az InfoRádióban a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×