Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.83
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli találkozójára 2024. január 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Szlovák külügyminiszter: aktívabb együttműködésre van szükség a V4-ek között

A Visegrádi Négyeket nem csak a politikai párbeszéd köti össze – jelentette ki Juraj Blanár szlovák külügyminiszter Pozsonyban a V4-ek megalakulásának 33. évfordulója alkalmából.

A szlovák külügyminiszter szerint a Visegrádi Négyek bebizonyították, hogy releváns hangot tudnak adni a regionális érdekeknek az Európai Unióban és a világban. „A Visegrádi Négyek egyedülálló projekt, amely képes volt segíteni minket az olyan kulcsfontosságú lépésekben, mint az Európai Unióba, a NATO-ba vagy a schengeni övezetbe való beilleszkedés, valamint sok más fontos döntés meghozatalában, ahol erős, nemzetközi elismeréssel rendelkező partnerként léptünk fel” – fogalmazott a V4-es szövetség megalakulásának 33. évfordulója alkalmából Juraj Blanár.

Azt, hogy a V4-eket nem csak a politikai párbeszéd köti össze, szerinte a legutóbbi európai szavazás is bizonyítja, amikor mind a négy állam ellenezte az illegális bevándorlókra vonatkozó kötelező kvótákat. A szlovák diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Csehország, Magyarország és Lengyelország a Szlovák Köztársaság legfontosabb gazdasági partnerei közé tartozik.

Juraj Blanár emlékeztetett, hogy a V4-ek fontos része a pozsonyi székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alap, amely az egyetlen intézményesült formája a visegrádi csoport együttműködésének, s melyet 2000-ben Szlovákia kezdeményezésére hoztak létre azzal a céllal, hogy segítse a regionális együttműködés fejlesztését. A miniszter szerint az alap összesen 127,5 millió euró értékben támogatott és finanszírozott ösztöndíjakat és rezidensprogramokat a tudomány, a művészetek és az oktatás területén.

Juraj Blanár arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió konszenzusos alapon épült, és a vétó eltörlése, amely a nagyobb tagállamok érdekeinek a kisebbek rovására történő előmozdításához vezetne, az unió végének kezdetét jelentené. Nem ért egyet azzal a nézettel, hogy a vétójog jelenlegi formájában történő felváltása minősített többségi szavazással növelné az unió cselekvőképességét.

„Az Európai Unióba tömörült nemzetek mindig is képesek voltak megegyezni, még akkor is, amikor ez nagyon nehéz volt. De a megállapodás akkor fenntartható volt, és békéhez vezetett” – fogalmazott a szlovák külügyminiszter, aki szerint az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós európai segélycsomagról szóló tárgyalások nem Magyarország vétófenyegetése miatt tartottak túl sokáig.

Emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek jóváhagyási folyamata is bonyodalmakba ütközött. Közölte, a Fico-kormány ragaszkodni fog ahhoz, hogy az uniós tagállamok vétójogát fenntartsák, nemcsak a fontos külpolitikai kérdésekben, hanem az adók, az Európai Unió bővítése és más kérdések tekintetében is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×