eur:
397.71
usd:
367.71
bux:
89971.53
2025. március 23. vasárnap Emőke
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli találkozójára 2024. január 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Szlovák külügyminiszter: aktívabb együttműködésre van szükség a V4-ek között

A Visegrádi Négyeket nem csak a politikai párbeszéd köti össze – jelentette ki Juraj Blanár szlovák külügyminiszter Pozsonyban a V4-ek megalakulásának 33. évfordulója alkalmából.

A szlovák külügyminiszter szerint a Visegrádi Négyek bebizonyították, hogy releváns hangot tudnak adni a regionális érdekeknek az Európai Unióban és a világban. „A Visegrádi Négyek egyedülálló projekt, amely képes volt segíteni minket az olyan kulcsfontosságú lépésekben, mint az Európai Unióba, a NATO-ba vagy a schengeni övezetbe való beilleszkedés, valamint sok más fontos döntés meghozatalában, ahol erős, nemzetközi elismeréssel rendelkező partnerként léptünk fel” – fogalmazott a V4-es szövetség megalakulásának 33. évfordulója alkalmából Juraj Blanár.

Azt, hogy a V4-eket nem csak a politikai párbeszéd köti össze, szerinte a legutóbbi európai szavazás is bizonyítja, amikor mind a négy állam ellenezte az illegális bevándorlókra vonatkozó kötelező kvótákat. A szlovák diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Csehország, Magyarország és Lengyelország a Szlovák Köztársaság legfontosabb gazdasági partnerei közé tartozik.

Juraj Blanár emlékeztetett, hogy a V4-ek fontos része a pozsonyi székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alap, amely az egyetlen intézményesült formája a visegrádi csoport együttműködésének, s melyet 2000-ben Szlovákia kezdeményezésére hoztak létre azzal a céllal, hogy segítse a regionális együttműködés fejlesztését. A miniszter szerint az alap összesen 127,5 millió euró értékben támogatott és finanszírozott ösztöndíjakat és rezidensprogramokat a tudomány, a művészetek és az oktatás területén.

Juraj Blanár arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió konszenzusos alapon épült, és a vétó eltörlése, amely a nagyobb tagállamok érdekeinek a kisebbek rovására történő előmozdításához vezetne, az unió végének kezdetét jelentené. Nem ért egyet azzal a nézettel, hogy a vétójog jelenlegi formájában történő felváltása minősített többségi szavazással növelné az unió cselekvőképességét.

„Az Európai Unióba tömörült nemzetek mindig is képesek voltak megegyezni, még akkor is, amikor ez nagyon nehéz volt. De a megállapodás akkor fenntartható volt, és békéhez vezetett” – fogalmazott a szlovák külügyminiszter, aki szerint az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós európai segélycsomagról szóló tárgyalások nem Magyarország vétófenyegetése miatt tartottak túl sokáig.

Emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek jóváhagyási folyamata is bonyodalmakba ütközött. Közölte, a Fico-kormány ragaszkodni fog ahhoz, hogy az uniós tagállamok vétójogát fenntartsák, nemcsak a fontos külpolitikai kérdésekben, hanem az adók, az Európai Unió bővítése és más kérdések tekintetében is.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Bárdosi Vilmos útja a 15 ezer szólásmondástól a Széchenyi-díjig
honnan ered a mutyi szavunk?

Bárdosi Vilmos útja a 15 ezer szólásmondástól a Széchenyi-díjig

A nyelvész, egyetemi tanár, szótárszerkesztő legutóbbi könyve, a Francia-magyar szólásszótár tavaly jelent meg, és 2500 francia szólást, közmondást mutat be, magyar megfelelővel, magyarázattal. A szakértő életművét idén Széchenyi-díjjal jutalmazták. Az InfoRádióban beszélt a francia és a magyar nyelv kölcsönhatásáról is, érdekes példákkal – például azzal, honnan ered a "mutyi" szavunk.

Isztambulban egyre feszültebb a helyzet

Felfüggesztették hivatalából vasárnap Ekrem Imamoglut, Isztambul korrupció és terrorizmus gyanújával őrizetbe vett ellenzéki polgármesterét - közölte a török belügyminisztérium.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Drónesőt küldött egymásra Oroszország és Ukrajna, tárgyalás zajlik a háború lezárásáról – Híreink az ukrajnai konfliktusról vasárnap

Drónesőt küldött egymásra Oroszország és Ukrajna, tárgyalás zajlik a háború lezárásáról – Híreink az ukrajnai konfliktusról vasárnap

Oroszország a szombatról vasárnapra virradó éjszaka során 147 drónt indított több ukrán régió ellen, amelynek során Kijevben hárman meghaltak, köztük egy 5 éves gyermek. Ukrajna is drónesőt zúdított Oroszország több régiójára, összesen 59 egységet lőttek le az orosz légvédelmi szervek, és az egyik támadás során meghalt egy ember Rosztovban. A jelek szerint tehát magas intenzitással folytatódik a (légi) háború (is) a két ország között, súlyos áldozatok mentén, de a jelek szerint a kiberháború is zajlik tovább, mert vasárnap az ukrán vasúttársaság nagyfokú online szolgáltatás kiesésről adott számot. Közben Donald Trump amerikai elnök elismerte: „valamennyire kontroll alatt” tudja tartani a háború eszkalálódását a tárgyalások segítségével, azaz a 30 napos tűzszüneti terv láthatóan nem megy egyelőre, és az is kérdéses, hogy a felek mennyire tartják be az egymás energetikai infrastruktúrája elleni támadások szüneteltetését. Vasárnapi hírfolyamunk a háborúról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 21. 14:33
×
×
×
×