eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli találkozójára 2024. január 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Szlovák külügyminiszter: aktívabb együttműködésre van szükség a V4-ek között

A Visegrádi Négyeket nem csak a politikai párbeszéd köti össze – jelentette ki Juraj Blanár szlovák külügyminiszter Pozsonyban a V4-ek megalakulásának 33. évfordulója alkalmából.

A szlovák külügyminiszter szerint a Visegrádi Négyek bebizonyították, hogy releváns hangot tudnak adni a regionális érdekeknek az Európai Unióban és a világban. „A Visegrádi Négyek egyedülálló projekt, amely képes volt segíteni minket az olyan kulcsfontosságú lépésekben, mint az Európai Unióba, a NATO-ba vagy a schengeni övezetbe való beilleszkedés, valamint sok más fontos döntés meghozatalában, ahol erős, nemzetközi elismeréssel rendelkező partnerként léptünk fel” – fogalmazott a V4-es szövetség megalakulásának 33. évfordulója alkalmából Juraj Blanár.

Azt, hogy a V4-eket nem csak a politikai párbeszéd köti össze, szerinte a legutóbbi európai szavazás is bizonyítja, amikor mind a négy állam ellenezte az illegális bevándorlókra vonatkozó kötelező kvótákat. A szlovák diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Csehország, Magyarország és Lengyelország a Szlovák Köztársaság legfontosabb gazdasági partnerei közé tartozik.

Juraj Blanár emlékeztetett, hogy a V4-ek fontos része a pozsonyi székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alap, amely az egyetlen intézményesült formája a visegrádi csoport együttműködésének, s melyet 2000-ben Szlovákia kezdeményezésére hoztak létre azzal a céllal, hogy segítse a regionális együttműködés fejlesztését. A miniszter szerint az alap összesen 127,5 millió euró értékben támogatott és finanszírozott ösztöndíjakat és rezidensprogramokat a tudomány, a művészetek és az oktatás területén.

Juraj Blanár arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió konszenzusos alapon épült, és a vétó eltörlése, amely a nagyobb tagállamok érdekeinek a kisebbek rovására történő előmozdításához vezetne, az unió végének kezdetét jelentené. Nem ért egyet azzal a nézettel, hogy a vétójog jelenlegi formájában történő felváltása minősített többségi szavazással növelné az unió cselekvőképességét.

„Az Európai Unióba tömörült nemzetek mindig is képesek voltak megegyezni, még akkor is, amikor ez nagyon nehéz volt. De a megállapodás akkor fenntartható volt, és békéhez vezetett” – fogalmazott a szlovák külügyminiszter, aki szerint az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós európai segélycsomagról szóló tárgyalások nem Magyarország vétófenyegetése miatt tartottak túl sokáig.

Emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek jóváhagyási folyamata is bonyodalmakba ütközött. Közölte, a Fico-kormány ragaszkodni fog ahhoz, hogy az uniós tagállamok vétójogát fenntartsák, nemcsak a fontos külpolitikai kérdésekben, hanem az adók, az Európai Unió bővítése és más kérdések tekintetében is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×