Infostart.hu
eur:
361.86
usd:
311.98
bux:
131773.44
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Nyitókép: X/Tucker Carlson

Vlagyimir Putyin a háború befejezéséről és Kárpátaljáról is beszélt Tucker Carlsonnak - videó

Az ukrajnai háború leállításának kulcsa az Egyesült Államok kezében van és a Moszkvával folytatott alku vethet véget neki – erre utalt Putyin orosz elnök két órás interjújában. Tucker Carlson amerikai tévéssel folytatott beszélgetésében arra is kitért: vissza kéne-e adni Magyarországnak Kárpátalját.

Először ködösítés, majd nagy várakozás előzte meg a Moszkvában járt Tucker Carlson egykori Fox News-műsorvezető hosszú Putyin-interjúját.

Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háború kezdete óta az orosz vezető egy nyugati újságíróval beszélt.

A nyitó félóra történelmi fejtegetése még az Ukrajnát többször bíráló Carlson számára is kényelmetlen volt és ezért külön magyarázattal publikálta az anyagot.

Nácitlanítás, be nem tartott megállapodások

Putyin szóba hozta a háborúkat, melyek során Ukrajna hol Moszkvához, hol a lengyelekhez került, elmondta, hogy

az ukrán nemzeti érzést az I. világháború előtt az „osztrák vezérkar” kezde el építeni és hogy a bolsevikok kreáltak ukrán államot a szovjet tagköztársaságban orosz területek hozzáadásával.

A mostani háborút annak tudta be, hogy a Szovjetuniónak – az orosz vezetők közreműködésével történt – lebontása után a NATO terjeszkedni kezdett és szerinte már Ukrajnában is bázisokat hozott létre.

Pedig ő még Bill Clinton amerikai elnöknek felvetette, mi lenne, ha Oroszország csatlakozna a NATO-hoz, de elutasító választ kapott. Kulcsmomentumként emlegette a 2014-es Majdan mozgalmat, amit a CIA által levezényelt puccsnak nevezett.

Azt is felemlegette, hogy ifjabb George Bush idején javasolta: közösen építsenek rakétapajzsot (ez volt az a téma, amely tovább mérgesítette a viszonyt), amit először érdekesnek találtak, majd elutasítottak.

Az ukrajnai háborúhoz vezető okok között azt is említette, hogy az úgynevezett minszki megállapodásokat az ukránok nem akarták végrehajtani, a németek és franciák sem akarták betartatni, pedig szerinte "ez Ukrajnában tarthatta volna a lázadó keleti területeket".

"Johnson bekavart"

És bedobta azt, ami néhány hónapja már elhangzott:

a háború első hónapjaiban papíron volt a megállapodás Moszkva és Kijev között – ezt szerinte az ukrán kormánypárt frakcióvezetője is elismerte - , az ukránok ezt részben aláírták,

de jött Boris Johnson volt brit miniszterelnök és rávette őket, utasítsák el és harcoljanak tovább.

Putyin ismét érvként hozta fel a „nácitlanítást”, hogy miért nem érte el még Moszkva a háborús céljait és újabb történelmi kitérő következett. Pedig ezt még Zelenszkij elnöknek is felvetette egy beszélgetésben, akit akkor "Vologyaként" szólított meg és aki kapcsán azt mondta: a nagyapja a nácik ellen harcolt.

Jó, de hogyan lehetne leállítani a háborút? – firtatta a civil áldozatokat, az infrastruktúra bombázását vagy a háborús atrocitásokat nem említő Carlson.

Putyin szerint az Egyesült Államok állíthatja le a háborút, mert nagy hibát elkövetve pénzelte és felfegyverezte Ukrajnát.

Készen állunk a tárgyalásra, Washington találjon egy olyan formulát, amellyel megőrzi a méltóságát

- mondta és azt fejtegette, hogy az ukránok és az oroszok az egyházszakadás ellenére valamikor megbékélnek és újraegyesülnek.

Visszakapja-e Magyarország Kárpátalját?

A magyar hallgató számára érdekes momentumként Carlson viszonylag az elején egy ilyen kérdést tett fel: „mondta Orbán Viktornak, hogy megkaphatja Kárpátalját?”

Amire az volt a válasz, hogy soha beszéltek róla, de Putyin szerint az ott élők vissza akarnak kerülni „történelmi földjükre”.

Azt is elmonda, hogy a nyolcvanas években autóval elment Beregszászig és csodálkozott az útjelző táblákon látható ismeretlen nyelven és az ottaniak ruházatán. Kik ezek? Magyarok – mondták neki, akik megőrizték a kultúrájukat.

De, hogy vissza kellene-e adni ezeket a területeket? Nem vagyok benne biztos – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Scherer Péter utolsó interjúja az InfoRádióban: nem volt megírva semmi…

Hatvannégy éves korában kedd délelőtt elhunyt Scherer Péter. A Jászai Mari-díjas színművész az idén januárban interjút adott az InfoRádiónak, amelyben az akkor elnyert Páger Antal-díj jelentette elismerés mellett beszélt a pályája kezdetéről, a Mucsi Zoltánnal alkotott legendás párosukról, a színésszé válás rögös útjáról és arról is, miért fontos, hogy a néző kapjon hideget és meleget is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Kisebb lefordulás az amerikai tőzsdéken

Kisebb lefordulás az amerikai tőzsdéken

A tőzsdei hangulatot továbbra is az iráni helyzet mozgatja, Donald Trump elhalasztotta a tervezett katonai csapást Irán ellen, és egy lehetséges nukleáris megállapodásról beszélt, amire az olajár esni kezdett. A vállalati hírek közül az Uniper került fókuszba, a német kormány elindította az energiacég értékesítési folyamatát, miután a 2022-es energiaválság idején 13,5 milliárd euróért államosította a társaságot. Ami a tőzsdei mozgásokat illeti, Ázsiában vegyes elmozdulásokat láttunk reggel, Európában viszont enyhe emelkedéssel kezdődött a nap, majd a nyitástól távolodva egyre jobb lett a hangulat. Az USA-ban ezzel szemben esés volt kedden, főleg a technológiai szektorban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×