Hszi Csinping kínai elnök tavaly még együtt borozgatott francia kollégájával, Emmanuel Macronnal. De a pekingi vezető most épp az egyik francia borvidéket fenyegeti büntetéssel. A kínaiak lépése főként a francia termelőket érinti (a földrajzi oltalmat élvező Cognac régióban).

„Mindez üzenet” – fejtegette Laurent Rüssmann, az európai ipar jogi témáival is foglalkozó Fieldfisher nevű jogászcég partnere.

„Kína nyomást gyakorol ezekre a vezető francia brandy-gyártókra, hogy használják fel a befolyásukat az Elysée Palotában és szóljanak nekik, hogy az EU fogja vissza magát”.

A világhírű vidékről meg is érkezett a válasz: az általuk adott kedvezmény olyan alacsony, hogy nem érdemel hivatalos vizsgálatot. „Mindez kérdéseket vet fel a folyamat valós céljával kapcsolatban” – írta a Reutershez eljuttatott nyilatkozatában a Bureau National Interprofessionnel du Cognac (BNIC), amit talán a Konyakgyártó Országos Szövetségének lehetne fordítani.

China is launching an anti-dumping probe into imports of brandy from the European Union, a move which follows the bloc’s trade inquiry into Chinese electric vehicles.https://t.co/6gQ4zjlTnu

— euronews (@euronews) January 5, 2024

Mekkora a kedvezmény, ami Peking szerint dömpingárakhoz vezet?

15.88% és a francia érdekvédelmi szervezet szerint ez „nagyon alacsonynak tűnik ahhoz a szinthez képest, ami dömping-ellenes vizsgálatot válthat ki”.

A kínai nyomozás hírét megérezték a két nagy francia gyártó, a Remy Cointreau és a Pernod Ricard papírjai, amelyek január 5-én vesztettek az értékükből. És, ha később esetleg büntetővámok is jönnek, akkor az

megdézsmálhatja jelenlegi 1,44 milliárd eurós eladásaikat a kínai piacon.

Miért fújnak Pekingben a francia konyakra?

Az ügy hátterében az elmúlt évben megsokasodott európai-kínai kereskedelmi viták állnak... és a geopolitika. A kínai hitelezési politika, amely kiszolgáltatottá tett egyes országokat és az, hogy Peking nem hajlandó úgy szankcionálni Oroszországot az ukrajnai háború miatt, ahogy az EU, kiváltotta azt, hogy Brüsszelben egyre többször hallani a „de-risking” – rizikótlanítás kifejezést Kínával kapcsolatban.

A hivatalos cél a „kritikus függőség és kiszolgáltatottság mérséklése”, például az ellátási láncok terén, valamint az Európában alkalmazott „tiszta technológia legalább 40%-ban hazai előállítása”. 2023. nyaráig azonban a még súlyosabb „decoupling”, azaz a kínai gazdaságról történő leválás irányvonala volt napirenden.

“The West is right to focus on de-risking its supply chains with China. But a subsidy war between countries and direct competition with China, especially in terms of cost, in every area, are not contests that the West can win.” https://t.co/0aM8RvPJEC via @ForeignAffairs

— Int'l Affairs Forum (@IA_Forum) January 11, 2024

Elektromoskocsi-vizsgálat, francia nyomásra

A „puhítás” csak rövid időre szólt, mert von der Leyen szeptemberben azzal vádolta meg Pekinget, hogy a dömpingáron kínált kínai elektromos autók „elárasztják a piacot” és vizsgálatot jelentett be a szerinte államilag dotált kínai gyárók ellen.

„A kínai kocsik árát mesterségesen alacsonyan tartják a hatalmas állami támogatásokkal. Ez torzítja a mi piacunkat”

– mondta.

A Bizottság elnöke többhónapos francia nyomás után szánta el magát a vizsgálatra (amely azt firtatja majd, hogy az előállítási ár alatt értékesítik-e a kocsikat az EU-ban) – írta az AP.

A Politico szerint Brüsszel és Németország (Európa legnagyobb autógyártója) viszont húzta a száját a gall kakaskodás miatt, mivel nagy márkái sebezhetők a kínai piacon bármilyen válaszintézkedés esetén.

France's Trade Minister denies the allegation that Paris pushed for the EU probe on Chinese EVs to hamstring its German auto rivals

But Minister Becht also added: “There's not much point in having trade defense tools just to keep them in a box” ?https://t.co/5V7aZC0Udj

— Kashish Parpiani (@kparpiani) September 26, 2023

Az európai cégeknek Kínában is vannak gyáraik és az Európába behozott, kínai gyártású kocsik egy része európai márka.

Közben, a napokban jött a hír, hogy a kínai BYD már megelőzte a Teslát és a világ elsőszámú elektromosautó-gyártójává vált. Mögötte pedig ott nyomul a Great Wall és az egykor ikonikus brit, de mára szintén kínai MG.

De mi köze ennek a konyakhoz?

Az, hogy Peking valamiféle fogást keresett az európaiakon és különösen a BYD elleni nyomozásért lobbizó franciákon.

És, talán úgy is lehet értelmezni a lépést, hogy

tett egy gesztust a többi EU-tagállam és a Bizottság felé, amikor kifejezetten francia termékekre hegyezte ki a választ.

A szeptemberi állapot még az volt (a Politico szerint), hogy az Európai Bizottság és a legtöbb tagállam is óvakodik a Pekinggel való, totális kereskedelmi háború kirobbantásától.

Washingtonnal szemben Brüsszel ugyanis úgy próbálja mérsékelni függőségét Kínától, hogy tovább akar kereskedni vele. Ezért még az európai autógyártók sem akarják a helyzet elmérgesedését, mert tartanak a kínai válaszlépésektől.

Hogy a mostani „konyakellenes” pekingi lépés milyen mértékben figyelmeztetés és milyen mértékben a viszony elmérgesedésének jele, az még nem világos.

De annyit tudni, hogy egy héttel a Alexander De Croo belga miniszterelnök pekingi látogatása előtt történt (De Croo vette át az Európai Tanács vezetését Charles Micheltől és épp pénteken találkozik Hszi Csinpinggel).

EU-berkekben azt rebesgetik, hogy további vizsgálatokat terveznek például a kínai szélerőmű-alkatrész és a napelemgyártókkal szemben, tehát az adok-kapok folytatódhat.