Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay.com

Svédország készül a háborúra - nagyobb ellenállóképességet kell mutatni a vezérkari főnök szerint

Svédország hamarosan „háborús helyzetbe kerülhet” és nagyobb ellenállóképességet kell mutatni – ez a megdöbbentő figyelmeztetés hangzott el a svéd vezérkari főnök és a polgári védelmi miniszter szájából is. Stockholm az ukrajnai háború hatására döntött úgy, hogy semlegességét feladva belép a NATO-ba.

A Fekete Rák című, tavalyi svéd film Noomi Rapace és Dar Salim főszereplésével egy olyan apokaliptikus jövőt vázol fel, amikor Svédország ismeretlen megszállókkal küzd.

A potenciális jelölt erre az Ukrajnába behatolt Oroszország, és most magas rangú biztonsági illetékesek arra figyelmeztettek, hogy egy ilyen forgatókönyv nem a fikció világába tartozik.

Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi miniszter és Micael Bydén katonai főparancsnok is egyetért abban, hogy az ország hamarosan akár háborúban is találhatja magát.

Ezért az ellenállóképesség fokozására sürgették honfitársaikat, benne a civil lakosságot is.

Az illetékesek erről egy konferencián beszéltek. Az ukrajnai háború kirobbanása után Svédország – évtizedes semlegességét feladva – tavaly felvételt kért a NATO-ba, amit csak a török és a magyar parlament elhúzódott ratifikációja késleltet.

Bár a szövetség – amelynek katonái már korábban is gyakorlatoztak a fegyverexportőr Svédország fegyveres erejével – gyorsan kooptálható országnak tartja a skandináv államot, a most megszólalt két vezető szerint többet kell tenni a védelemért.

Bohlin miniszter aggódik, hogy a svéd polgári védelmi rendszer modernizációja lassan halad. Arra sürgetett mindenkit – a menedzserektől kezdve a helyi önkormányzati képviselőkön át az egyszerű polgárokig – hogy lépjenek.

„Már előttem is sokan mondták, de kihasználva a hivatal tekintélyét hadd ismételjem meg: Svédországban háború lehet”

– idézte szavait az Euractiv. Ennek a felismerését gyakorlati tettekre kell fordítani – tette hozzá. Példaként hozta fel Ukrajnát, amely szerinte „totális ellenállóképességet mutatott” az orosz invázió kezdetén.

„Ilyen erőfeszítést akkor lehet gyorsan megtenni, ha az emberek nagy többsége tudatában van a helyzetnek és annak, hogy mi a tét” – mondta. Ezt kommentálva Micael Bydén svéd főparancsok azt mondta: egyetért a miniszterrel.

„Egyéni szinten, mentálisan fel kell készülnie” – üzente a polgároknak. „Ez egy nagyon komoly helyzet” – mondta, hozzátéve: a miniszter teljesen egyértelműen fogalmazott és a szavak helyett most tettek kellenek. A főparancsnok szerint az utóbbi idők befektetései nyomán „sokkal erősebb” az ország védelme, de

„minél hamarabb lesz teljes jogú NATO-tag, annál jobb”

– tette hozzá.

Oroszország az utóbbi évszázadokban ötször vívott háborút Svédországgal, az 1700-as évek elején épp a mai Ukrajna területén. I. Péter orosz cár a Poltavai csatában – a korábbi rossz hadiszerencsét megfordítva - győzelmet aratott a svéd és hozzájuk átállt zaporizsjei kozák erők felett. XII. Károly katasztrofális veresége véget vetett Svédország birodalmi ambícióinak.

Svédországban a parlament védelmi bizottsága már öt évvel ezelőtt lehetőségként írta le az orosz támadást, majd egy nyári törvényhozási jelentésben szintén megemlítették. Ekkorra a sokáig szintén semleges, szomszédos Finnország már NATO-taggá vált.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×