Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
321.84
bux:
131410.29
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay.com

Svédország készül a háborúra - nagyobb ellenállóképességet kell mutatni a vezérkari főnök szerint

Svédország hamarosan „háborús helyzetbe kerülhet” és nagyobb ellenállóképességet kell mutatni – ez a megdöbbentő figyelmeztetés hangzott el a svéd vezérkari főnök és a polgári védelmi miniszter szájából is. Stockholm az ukrajnai háború hatására döntött úgy, hogy semlegességét feladva belép a NATO-ba.

A Fekete Rák című, tavalyi svéd film Noomi Rapace és Dar Salim főszereplésével egy olyan apokaliptikus jövőt vázol fel, amikor Svédország ismeretlen megszállókkal küzd.

A potenciális jelölt erre az Ukrajnába behatolt Oroszország, és most magas rangú biztonsági illetékesek arra figyelmeztettek, hogy egy ilyen forgatókönyv nem a fikció világába tartozik.

Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi miniszter és Micael Bydén katonai főparancsnok is egyetért abban, hogy az ország hamarosan akár háborúban is találhatja magát.

Ezért az ellenállóképesség fokozására sürgették honfitársaikat, benne a civil lakosságot is.

Az illetékesek erről egy konferencián beszéltek. Az ukrajnai háború kirobbanása után Svédország – évtizedes semlegességét feladva – tavaly felvételt kért a NATO-ba, amit csak a török és a magyar parlament elhúzódott ratifikációja késleltet.

Bár a szövetség – amelynek katonái már korábban is gyakorlatoztak a fegyverexportőr Svédország fegyveres erejével – gyorsan kooptálható országnak tartja a skandináv államot, a most megszólalt két vezető szerint többet kell tenni a védelemért.

Bohlin miniszter aggódik, hogy a svéd polgári védelmi rendszer modernizációja lassan halad. Arra sürgetett mindenkit – a menedzserektől kezdve a helyi önkormányzati képviselőkön át az egyszerű polgárokig – hogy lépjenek.

„Már előttem is sokan mondták, de kihasználva a hivatal tekintélyét hadd ismételjem meg: Svédországban háború lehet”

– idézte szavait az Euractiv. Ennek a felismerését gyakorlati tettekre kell fordítani – tette hozzá. Példaként hozta fel Ukrajnát, amely szerinte „totális ellenállóképességet mutatott” az orosz invázió kezdetén.

„Ilyen erőfeszítést akkor lehet gyorsan megtenni, ha az emberek nagy többsége tudatában van a helyzetnek és annak, hogy mi a tét” – mondta. Ezt kommentálva Micael Bydén svéd főparancsok azt mondta: egyetért a miniszterrel.

„Egyéni szinten, mentálisan fel kell készülnie” – üzente a polgároknak. „Ez egy nagyon komoly helyzet” – mondta, hozzátéve: a miniszter teljesen egyértelműen fogalmazott és a szavak helyett most tettek kellenek. A főparancsnok szerint az utóbbi idők befektetései nyomán „sokkal erősebb” az ország védelme, de

„minél hamarabb lesz teljes jogú NATO-tag, annál jobb”

– tette hozzá.

Oroszország az utóbbi évszázadokban ötször vívott háborút Svédországgal, az 1700-as évek elején épp a mai Ukrajna területén. I. Péter orosz cár a Poltavai csatában – a korábbi rossz hadiszerencsét megfordítva - győzelmet aratott a svéd és hozzájuk átállt zaporizsjei kozák erők felett. XII. Károly katasztrofális veresége véget vetett Svédország birodalmi ambícióinak.

Svédországban a parlament védelmi bizottsága már öt évvel ezelőtt lehetőségként írta le az orosz támadást, majd egy nyári törvényhozási jelentésben szintén megemlítették. Ekkorra a sokáig szintén semleges, szomszédos Finnország már NATO-taggá vált.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×