Infostart.hu
eur:
366.25
usd:
314
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Donald Tusk, a fő lengyel ellenzéki erő, a Civil Platform (PO) párt elnöke beszél a lengyel parlamenti alsóház, a szejm varsói üléstermében, miután miniszterelnökké választotta az október 15-i választások eredményeképpen létrejött törvényhozás 2023. december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Lecsapott Donald Tusk, leállt a lengyel köztévé hírcsatornája

Lengyelországban leállították az egyik állami TV-csatorna, a TVP Info sugárzását, miután Donald Tusk miniszterelnök új kormánya lépéseket tett a közmédia depolitizálására. Tusk elbocsájtotta a médiahatóság vezetőit és azzal vádolta meg őket, hogy a jobboldal szócsövei voltak.

Gyorsan követték egymást az események azután, hogy kedden a varsói parlament állást foglalt a közmédia „függetlensége, objektivitása és pluralizmusa” mellett. A következő lépés az volt, hogy az új kulturális miniszter menesztette az állami televízió, a TVP és a Lengyel Rádió vezetőit, akiket Donald Tusk miniszterelnök „elfogultnak” nevezett. Amire a volt kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) képviselői ülősztrájkba kezdtek az állami TV székházánál.

Mateusz Morawieczki volt PiS-miniszterelnök törvénytelennek nevezte a Tusk-kormány lépéseit, Andrzej Duda elnök pedig "az alkotmányos elvek és a törvények megsértésével" vádolta a kormányt.

Az állami média fontos Lengyelországban, mert a lakosok egyharmada kizárólag ebből informálódik.

A múlt héten hivatalba lépett Donald Tusk azzal kampányolt, hogy feloszlatja az állami műsorszolgáltatót, mert szerinte a TVP fő esti hírműsora és a TVP Info hírcsatorna a PiS-kormány propagandaeszközévé vált. A kampány után kitiltotta az állami média képviselőit a kormány rendezvényeiről.

Donald Tusk, az Európai Tanács korábbi elnöke azonnal elbocsájtotta a PiS által kinevezett személyeket a kormányzati szervekből. Kedden kinevezte az állambiztonsági, hírszerzési és korrupcióellenes hivatalok új vezetőit is.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezetője keddről szerdára virradó éjjel csatlakozott a tévé székházánál tartott tüntetéshez és csak reggel hat után hagyta el az épületet. Több tucat más PiS-képviselővel együtt azonban szerdán visszatért, miután a leállították a TVP 24 órás hírcsatornája sugárzását.

A törvény szerint az állami média nem szolgálhatja egyetlen párt politikai érdekeit sem, de a gyakorlatban az aktuális kormány felé húz

– jegyezte meg a BBC.

2015-ös hatalomra kerülése után a Jog és Igazságosság párt minden korábbi kormánynál messzebb ment abban, hogy meghatározza a TVP irányvonalát – tette hozzá. A PiS viszont azzal érvelt, hogy Donald Tusk előző kormányzati ciklusa alatt hiányzott a médiapluralizmus.

Kormányra kerülve módosította a lengyel médiatörvényt, létrehozott egy rivális médiaszabályozót, hogy el tudja bocsájtani a vezetőket és a közmédiát a politikájával szimpatizáló újságírókkal töltötte fel. Emellett az állami energiacégen keresztül felvásárolta az addig német kézben lévő lengyel regionális lapokat és törvénnyel próbálta korlátozni a külföldi tulajdonú médiát. Ebben egy amerikai tulajdonú cég is érintett volt, ami kiváltotta Washington tiltakozását és Andrzej Duda elnök végül megvétózta a törvényt

A lengyel Országos Műsorszolgáltatási Tanács (KRRiT), amelyet a PiS szintén befolyásolt, bírálta az elbocsájtásokat. "A TVP Info sugárzásának leállítása és weboldalainak kikapcsolása törvénytelenség és a szükségállapot legrosszabb időszakát idézi" - mondta Maciej Swirski elnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×