Infostart.hu
eur:
356.57
usd:
312.68
bux:
0
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Motor Oil Splashes At The Old Newspapers Background
Nyitókép: Elena Popova/Getty Images

Klímavédők: a szaúdiak még inkább rászoktatnák a fosszilis anyagokra a fejlődő világot

Szaúd-Arábia „olajfüggővé akarja tenni a szegény országokat” – állítják klímavédelmi aktivisták, szerintük egy szaúdi program többek között fosszilis üzemanyaggal hajtott autók, hajók és repülők nagyobb használatára ösztönzi a fejlődő világot.

Szaúd-Arábia masszív befektetési tervet állított össze, hogy fokozza a kőolaj és a földgáz iránti keresletet a fejlődő országokban – állítja a Klímatudósítási Központ nevű szervezet és a brit Channel 4 News tévéműsor. Mindezt állítólagos, inkognitóban folytatott nyomozásuk alapján állítják.

A dolog középpontjában a szaúdiak „olajkereslet-fenntartási programja” (ODSP) áll. A tényfeltárók azt mondják, hogy részletes információt szereztek arról, hogyan pörgetnék fel ezáltal a benzin- vagy dízelüzemű autók, buszok és repülők használatát a szegényebb országokban, miközben a fejlett világ kezd átállni a zöldenergiára.

A terv része például a hagyományos légi közlekedésnél háromszor több üzemanyagot felhasználó szuperszonikus repülés támogatása és partnerség egy autógyártóval egy olcsó, belső égésű motor hajtotta kocsi tömeggyártására. Emellett úgynevezett „erőműhajókról” látnák el árammal a szegényebb tengerparti körzeteket, csakhogy az ilyen létesítmények szennyező üzemanyagot használnak.

A klímaaktivizmussal szimpatizáló The Guardian brit liberális lap szerint a program a gyakran MBS-ként emlegetett de facto szaúdi vezető, Mohamed bin Szalmán herceg irányítása alatt áll. Magában foglalja a 700 milliárd dolláros Állami Befektetési Alapot, a világ vezető olajcégét, az Aramcót, a Sabic petrolkémiai céget és a fontosabb minisztériumokat.

A nyilvános kommunikációban a program a fejlődő országok energetikájában és közlekedési ágazatában „a korlátok ledöntését” és a „fenntarthatóság növelését” tűzi ki célul – például azzal, hogy segítené a fatüzelésű kályhák lecserélését gáztűzhelyekre.

Megjegyezendő, klímaaktivisták szerint a kályhák „klímasemlegesek”, mert bár szén-dioxidot szabadítanak fel, csak annyit, amennyit az adott faanyag megkötött. Viszont, amikor mondjuk a londoni középosztály által kedvelt farönköket égető „ecodesign” kályhákról van szó, azt szeretik kiemelni, hogy azok több káros részecskét bocsátanak ki, mint egy kamion.

A tényfeltárók azt állítják, hogy a szaúdi energiaprogram alapja az olaj- és gázfelhasználás fokozása, amit szerintük egy illetékes is az egyik legfőbb célnak nevezett.

A Világbank közben arra sürgette a gazdag országokat, hogy segítsenek a fejlődő világnak „átugorni” a fosszilis üzemanyagra épülő gazdasági növekedést a zöldenergia meghonosításával.

Szaúd-Arábia azt mondja, hogy elkötelezett amellett, hogy két Celsius-fok alá szorítsák a globális felmelegedés átlagos mértékét, mi több a másfél fokos küszöb a célja. A program szaúdi honlapján az áll, hogy annak célja „növelni a szénhidrogének mint versenyképes energiaforrások keresletét gazdasági és környezetvédelmi hatékonyságuk növelése mellett úgy, hogy az energetikai átállás fenntartható legyen a szaúdi királyság számára”.

Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×