eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: Pixabay.com

Ezzel a módszerrel rájöhet, milyen kockázatot hordoz a depresszió az alvásideje alapján

A rendszeresen kevés alvás megnöveli a depresszió kockázatát – derül ki egy új tanulmányból. Ami újdonság a kutatásban: úgy tűnik világossá válik, hogy az alváshiány előzi meg a depressziót és az nem a betegség következménye.

Az, hogy a rövid alvásnak köze van a depresszióhoz és viszont, szinte már senkinek sem újdonság. Tanulmányok sokasága mutatta ki a kapcsolatot a biológiai óránknak ellentmondó életmód és a mentális, szív- és súlyproblémák között. Az azonban nem volt világos, hogy melyik jön előbb. Tudósok most bizonyítékot találtak arra, hogy a rendszeresen kevés alvás előzheti meg a depressziós tünetek kialakulását.

„A mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás dilemmával szembesülünk az optimálisnál kevesebb alvás és a depresszió kérdésében” – idézi a The Guardian című lap Odessa Hamilton PhD-hallgatót, a londoni UCL egyetem kutatásának vezetőjét.

„Az álmatlanság és a depresszió gyakran kéz a kézben jár, és eddig nem volt világos, melyik jön előbb. A betegségre való genetikai fogékonyságot szem előtt tartva megállapítottuk, hogy a kevés alvás valószínűleg megelőzi a depressziós tüneteket, nem pedig fordítva”.

A kutatók több mint 7100 angliai páciens genetikai és egészségügyi adatait elemezték ki, az öregedésről szóló angliai panelkutatás adatbázisából. (Az ilyen kutatások hosszú éveken át figyelik meg a résztvevőket.)

Azt, hogy mennyit alszunk egy-egy éjszaka vagy milyen hajlamunk van a depresszióra, részben örököljük. Korábbi kutatások szerint

genetikánk 40 százalékban hat ki az alvás időtartamára, míg a depresszió 35 százalékban örökletes.

A mostani kutatásban a tudósok az évek során megfigyelték, hogy az öt óránál rövidebb alvásra genetikailag hajlamos embereknél 12 év leforgása alatt nagyobb valószínűséggel alakulhat ki depresszió. Viszont azok, akik genetikailag hajlamosak a depresszióra, nem hajlamosak automatikusan az álmatlanságra.

A kutatásban részt vevő alanyok átlagban hét órát aludtak naponta, de egy tizedük már azzal kezdte a felmérést, hogy kevesebb, mint 5 órát aludt. A kutatás végére az arányuk már több mint 15 százalék volt, míg a depressziós tünetekkel rendelkező alanyok aránya 9-ről 11 százalékra emelkedett.

Ebből azt is levezették, hogy akik napi öt órát vagy annál kevesebbet alszanak, azoknál 2,5-szer nagyobb a depressziós tüntetek kockázata. Akiknek pedig depressziós tünetei vannak, azok háromszor nagyobb valószínűséggel szenvednek álmatlanságtól, mint akiknek nincsenek.

Az eredmények nem túl bíztatók azok számára, akik alvási zavarokkal küzdenek – jegyzi meg a The Guardian, a kutatásvezető szerint azonban nem kell a rossz alvásra vagy a depresszióra úgy tekinteni, hogy az elkerülhetetlen volna. A tanulmány azt támasztja alá, hogy a jó mentális egészség szempontjából fontos az alvás.

„Én azt javaslom, hogy legyen prioritásunk az alvás és hagyjuk el az ágyba menetel halogatásának szokását. A genetikában van egy mondás:

a gének csőre töltik a pisztolyt és a környezet húzza meg a ravaszt.

Tehát Ön – mégha hajlamosabb is rá – csökkentheti a kockázatot” – mondta Odessa Hamilton.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×