Az iszlám a világon 1,6 milliárd ember által követett világvallás, az egyetemes civilizációban betöltött szerepét nem lehet megkérdőjelezni, de más az iszlamizmus, ami politikai mozgalom, közel száz évvel ezelőtt, 1928-ban jött létre Egyiptomban, és ez egy az iszlám saría törvényének mindenkire való vonatkoztatását, az úgynevezett politikai iszlámot jelenti, ami pedig újdonság – fogalmazott az InfoRádióban Csepeli Réka, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója.

Egy május végén Emmanuel Macron francia elnök asztalára tett jelentés márpedig kifejezetten az iszlamizmusra, a politikai iszlámra, illetve az ezt megjelenítő Muzulmán Testvériség mozgalomra vonatkozik szerinte. A76 oldalas jelentés újdonsága a közvélemény számára, hogy nem elszigetelt vagy szigetszerűen megjelenő több, radikalizálódó csoportok megjelenéséről van szó, hanem arról, hogyan szivárognak be ezek az elemek az állam különböző szektoraiba, illetve a civil társadalom szerveződéseibe, az iskolákba, különböző fórumokra. A szakszó is ez rá: beszivárgás, vagyis „entryism”.

A jelentés eredetileg – mint Csepeli Réka rámutatott – titkos volt, a belügyminiszter, Bruno Retailleau rendelte meg, és a fent ecsetelt beszivárgást „szálazza szét”, elemzi olyan szemmel, hogy a társadalom milyen szektoraiba és milyen módon szivárog be ez a fundamentalista iszlám mozgalom.

És itt nem csak az arab világról van szó, számtalan afrikai, délkelet-ázsiai ország is érintett kibocsátó országként, és épp azért „indulnak el” a radikális elemek, mert „a muszlim vallást követő országokban nem kapnak már teret, nem tudnak olyan sikereket elérni”, Európában viszont még be tudnak hálózni rétegeket a kutató szerint.

A jelentés nyilvánosságra hozatala szerinte taktikázás is a belügyminiszter részéről, akit a napokban a Republikánus Párt elnökévé is választottak, neki márpedig fel kell vennie a kesztyűt a szélsőjobboldalhoz sorolt Nemzeti Tömörülés – Marine Le Pen és Jordan Bardella pártja – ellen, amely egyre nagyobb teret hódít a francia választópolgárok körében.

„Ehhez a helyzethez próbál nyilvánvalóan alkalmazkodni valamennyi, 2027-es elnökválasztáson indulni kívánó politikus, így a belügyminiszter, Bruno Retailleau is, tehát nem véletlen a jelentés megrendelése a részéről” – mutatott rá Csepeli Réka.

A dokumentumban 400-1000 érintett személyről van szó, nem tömegekről, viszont a kisugárzás, a következmény így is komoly lehet. Emmanuel Macron francia elnök is – mint hangsúlyozta – lépéseket vár az ügyben a kormánytól.