A legtöbb orosz hadkiegészítő parancsnokság elleni gyújtogatást Moszkvában, Szentpéterváron és Tatárföld fővárosában, Kazanyban követték el. Emellett Podolszkban kétszer is felgyújtottak egy toborzóirodát és támadást hajtottak végre többek között a voronyezsi körzetben, a szibériai Omszkban, az Urálon, Szaratovban és a távoli Ulán-Udében.

Az eseteket a Meduza ellenzéki portál összesítette, de a kormánypárti Lenta is hosszú cikket közölt róluk. Mindkét médium szerint a legtöbb őrizetbe vett gyanúsított azt mondta, hogy magukat FSZB-tiszteknek kiadó személyek vették rá őket a gyújtogatásra. Sokan azt a furcsa megjegyzést tették, hogy azt hitték: a toborzóirodák felgyújtásával segítenek valódi bűnözők elfogásában.

De hogy hogyan is tudják rákényszeríteni az embereket a gyújtogatásra? Maga az FSZB azzal a magyarázattal állt elő, hogy „a külföldről tevékenykedő szélhámosok” először zűrös pénzkiadásokba manipulálják bele áldozataikat. „Ezután, hogy visszakapják a pénzt, terrorcselekmények végrehajtására ösztönzik őket, és ezek célpontjai adminisztrációs épületek”.

Ami még közös az esetekben, az az, hogy az elkövetők a leggyakrabban nyugdíjasok vagy középkorú nők

– olyan emberek, akik távol állnak a bűnözők világától – írja a Lenta.

A történet azzal folytatódik, hogy a kihallgatásokon a gyanúsítottak rendre azt mondják: azt hitték, hogy az FSZB, a belügyminisztérium vagy az Orosz Központi Bank dolgozóitól kapott megbízatást hajtják végre a gyújtogatással.

Példaként hoznak fel egy 53 éves szentpétervári, még mindig az édesanyjával élő férfit, aki július 31-én nekihajtott autójával az egyik toborzóiroda ajtajának, majd benzinnel öntötte le és felgyújtotta.

In St. Petersburn a man tosses two Molotov cocktails at the military recruiting office "because voices of an FSB officer told him to do so", then attempts to ram it with a car. https://t.co/XAmQCE5w3c pic.twitter.com/14eNdryHDi

— Ukrainian Ministry of Accidental Russian Fires (@EPICGOPFAIL) July 31, 2023

A nyomozók szerint két héttel korábban a Messengeren kapcsolatba lépett vele egy magát titkosügynöknek mondó férfi. Ő elmondta – szól a történet, hogy az irodában olyan fontos papírok voltak, amelyeket Ukrajnába akartak küldeni. Majd felajánlotta a célszemélynek: vegyen részt egy titkos műveletben: szerezze meg a papírokat, de előtte „terelje el a figyelmet azzal, hogy felgyújtja a bejáratot”.

A Krím-beli Feodoszijában egy 51 éves tanárnő dobott Molotov-koktélt a hadkiegészítő parancsnokságra. Őt azzal dolgozták meg, hogy telefonálgatni kezdtek neki, hiteleket vetettek fel vele és férje korábbi halálért bizonyos „nacionalistákat” tettek felelőssé, akik egy adott épületben tartózkodtak.

Ő hozzá is vágta a házhoz a Molotov-koktélt, „ami egy toborzóirodának bizonyult”.

Másnap, Moszkvában egy 70 éves nyugdíjast kapcsoltak le 5 Molotov-koktéllal – és a lista még hosszú.

A Lenta-cikk végén jön egy nyugállományú FSZB-tiszt véleménye: a nyomok Ukrajnába vezetnek, nem a nyugdíjasok mindennapjait kevéssé ismerő más külföldi kémszervezetek állnak a háttérben. Kirilo Budanovot, az ukrán katonai hírszerzés fiatal és kíméletlen főnökét (aki elismerte, hogy Ukrajna „likvidált” orosz propagandistákat), ez alkalommal nem említették.

(A nyitóképen: az ukrajnai frontra induló orosz sorkatonáktól búcsúznak szeretteik.)