Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
311.89
bux:
134787.82
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Nyitókép: Unsplash

Tudni vélik, ki figyelmeztette Washingtont az Északi Áramlat felrobbantására

A holland állami televízió szerint a holland titkosszolgálat figyelmeztette Washingtont hogy Ukrajna fel akarja robbantani az Északi Áramlat vezetékeket. Az állítás szerint a CIA ezek után óvta Kijevet a tettől, amely lemondott a szabotázsról. Csakhogy, a vezetékeket mégis felrobbantotta valaki.

Az Infostart is többször beszámolt már az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantását övező találgatásokról, tényfeltéró jelentésekről és nyomozásról. Úgy tűnik, hogy a német Süddeutche Zeitung című lap és más nyugat-európai és lengyel médiumok által említett titkosszolgálat, amely figyelmeztette az Egyesült Államokat a készülő szabotázsra, a holland volt.

A holland NOS állami tévé beszámolója szerinty a holland hírszerzés ügynökei 2022 júniusában, a térségben zajló nagyszabású NATO-gyakorlattal egy időben figyelmeztették az amerikai hírszerzést a Kijev által tervezett vezetékrobbantásról.

A CIA tisztjei ezután felszólították Kijevet, hogy ne semmisítse meg a stratégiailag fontos energetikai artériát.

Tudósítások szerint azonban

az amerikai ügynökség kételkedett abban, hogy a háború terhét nyögő Ukrajna képes lenne egy ilyen merész támadás végrehajtására.

A jelentések szerint a hollandok olyan terveket fogtak el, amelyek szerint ukrán búvárok Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán hadsereg vezetőjének parancsára egy bérelt vitorlás jachtról a mélybe merülve robbanóanyagokat helyeztek volna el az Északi Áramlat 1 és 2 négy csöve mentén.

Zaluzsnyij tábornokot azért bízták meg a feladattal, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hihető módon tagadhassa, hogy tudott volna a projektről – jegyezte meg a Telegraph című brit lap. Hetekkel később, szeptember 26-án rejtélyes robbanások sorozata hasított végig a csővezetékeken, aminek nyomán hatalmas mennyiségben tört fel a víz alól a metán és a négy csőből három használhatatlanná vált.

A támadást a NATO szándékos szabotázsnak bélyegezte, és az jelentések szerint szinte tökéletesen a holland hírszerzők által leleplezett ukrán összeesküvés forgatönyve szerint történt.

Kijev viszont mindig is hevesen tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz, sőt Oroszországot vádolta az EU elleni "terrorakcióval".

A hírszerző ügynökségek azonban már jó ideje vizsgálják a támadás és egy prominens ukrán üzletember közötti lehetséges kapcsolatot. A Pentagon hírszerzési anyagainak kiszivárogtatása a Discord-platformon szintén Kijev érintettségére utalt.

A The Washington Postnak a múlt héten azt írta: Joe Biden kormányát egy "közeli" európai szövetséges tájékoztatta, hogy az ukrán hadsereg összeesküvést szőtt az Északi Áramlat ellen. Azóta kiderült, hogy a hollandok tavaly június közepén adták át az információt Washingtonnak, abban a reményben, hogy meghiúsítják az esetleges támadást.

Viszont, ha nem Ukrajna volt a robbantó, akkor ki lehetett? Egyelőre nincs erre utaló, konkrét tárgyi bizonyíték.

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Közzétette idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. A bejelentés értelmében nem változott a betéti ráta, maradt továbbra is 2 százalék. Bár a döntés maga nem okozott meglepetést, a bejelentést követő sajtótájékoztatón a befektetők kiemelt figyelemmel követik majd, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×