Törökországban már így is késhegyre menő harc folyt a két évtizede kormányzó Reccep Tayyip Erdogan elnök és fő ellenzéki kihívója, a Nyugat felé való részleges visszafordulást ígérő Kemal Kilicdaroglu között.

Az Erdogan ellenes fő jelöltnek most lökést adott, hogy pár nappal a vasárnapi voksolás előtt visszalépett egy másik ellenzéki jelölt. Muharrem Ince, a Haza párt elnöke, azt állította, hogy hónapokon át karaktergyilkos rágalmazási kampány folyt ellene. Ez abban csúcsosodott ki, hogy megjelent róla egy szexvideó, amely a jelölt állítása szerint egy izraeli pornóoldalon talált klip, amelyre rámontírozták a fejét.

Ince lelépése a porondról Kilicdaroglunak, a Republikánus Néppárt (CHP) vezetőjének kedvez. Ő már a drámai bejelentés előtt az élre ugrott.

A KONDA, az egyik legelismertebb török közvéleménykutató szerint Ince támogatottsága 2,2 százalék volt – ez vándorolhat át most Kilicdarogluhoz, aki korábban 49,3 százalékon állt. Ugyanakkor Erdogan támogatottsága 43,7 százalék volt.

A török választási törvény szerint ha egy jelölt több mint 50 százalékot ér el az első fordulóban, akkor megnyerte az elnökválasztást. Erdogan számára tehát veszélyes a helyzet.

Ezért nem csoda, hogy az elnök így fogalmazott Ince visszalépéséről: „Az egyik jelölt visszalép. Igazából sajnálom. Vajon, mi történhetett?”

Az ellenzéken belül Incét „a palota ügynökének” tartották, akinek feladata az ellenzéki szavazat megosztása volt.

Közben sok török állampolgárt nemcsak a hiperinfláció, a földrengésre adott válasz, hanem az is elfordított Erdogantól, hogy nem tudja megvalósítani álmát és saját otthont vásárolni vagy megfizetni a lakbért.

Az al-Dzsazíra idéz egy isztambuli párt, amelynek lakbére egy év alatt 147 százalékkal ment fel, míg az ingatlanárak 75 százalékkal. Közben

márciusban a hivatalosan elismert infláció 50 és fél százalék volt, de nem kormányzati szakértők szerint valójában meghaladta a 112 százalékot.

A lakhatási válságra válaszul a kormány 25 százalékos lakbéremelési stopot vezetett be a nyárig – ha az adott család 5 évnél rövidebb ideje él a lakásban. De ez nem védi meg a régebbi lakókat. Az al-Dzsazíra megjegyzi: a lakásválság egyik oka az, hogy 2018-ban túl sokat építettek. Ennek nyomán zsugorították az ágazatot, most viszont nincs elég lakás.

Közben pedig a gyenge líra és az orosz–ukrán háború miatt külföldi vásárlók sokasága, oroszok, irániak, irakiak, ukránok csaptak le a török ingatlanokra, amelyek száma 200 ezerrel esett vissza a pusztító februári földrengés miatt.

Mindeközben külföldön azért figyelik a török választásokat, mert az kihathat a Nyugat és Oroszország szembenállására. A NATO-tagság ellenére Erdogan sok tekintetben Vlagyimir Putyin orosz elnök elvbarátja, míg az elnöki székért folyó harcban fő rivális ellenfele nyitna a Nyugat felé – bár kérdéses, hogy csatlakozna-e a Moszkva elleni szankciókhoz.

(Nyitóképünkön Kemal Kilicdaroglut, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt elnökét, egy hatpárti ellenzéki pártszövetség elnökjelöltjét ábrázoló plakát előtt osztogatja Recep Tayyip Erdogan török elnök reklámanyagát egy aktivista Isztambulban 2023. május 10-én, négy nappal a török elnökválasztás első fordulója előtt.)