Infostart.hu
eur:
358.89
usd:
313.93
bux:
142187.89
2026. július 15. szerda Henrik, Roland
Hmejim, 2016. március 16.Az orosz védelmi minisztérium honlapja által közreadott képen két orosz Szu-35-ös vadászbombázó felszáll a szíriai Latakia melletti Hmejmim légi támaszponton 2016. március 16-án. Az orosz elnök két nappja rendelte el a Szíriában harcoló orosz katonai egységek fő részének kivonását. (MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium honlapja/Vagyim Grisankin)
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium honlapja/Vagyim Grisankin

Az oroszok az ellentámadás átgondolására késztethetik az ukránokat

Oroszország egy olcsó megoldással akarja megzavarni az ukrán légvédelmet, megterhelni a Kijevet támogató nyugati államokat és választ adni saját rakétahiányára – azzal, hogy egyre több, úgynevezett siklóbombát vet be.

Március 24-én egy új orosz fegyver debütált az ukrajnai háborúban. A légifölény megszerzésére eddig képtelen orosz légierő fejlett, Szu-35-ös gépei bombatámadásokat intéztek a Harkivtól északra, az orosz határ közelében fekvő Szumi körzetben. Ez volt az első, széleskörben említett eset, amikor nagyszámú, úgynevezett siklóbombát vetettek be – amelyeket Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője „különösen nagy fenyegetésnek” nevezett.

A 11 siklóbomba ledobása az oroszok válasza volt arra, hogy fogytán vannak a cirkálórakétáknak és harci gépeik félnek az ukrán légvédelem célkeresztjébe kerülni. Egyébként ilyen bombát „ejtett le” tévedésből az orosz Belgorodra egy harci gép. Egyes híradások szerint a május 8-i légitámadások során is sok siklóbombát vetettek be ukrán célpontok ellen.

Ezek a fegyverek gyakorlatilag kinyíló szárnyakkal ellátott hagyományos, és alacsony technológiájú bombák – amelyeket azonban az arcvonaltól messzebb is el lehet indítani, megóvva a harci gépeket a légvédelmi rakétáktól. Ráadásul, nincs hőjelük, alacsonyan repülnek, ezért a radarok csak nehezen tudják befogni őket. Emellett az oroszok zavarják is az ukrán radarokat, ezért az ukránoknak csak kevés idejük van célba venni a bombákat.

A Telegraph című brit lap – ukrán katonai forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy az orosz erők naponta 20 ilyen bombát indíthatnak, amelyek bevetése a készülő ellentámadás átgondolására késztetheti az ukrán oldalt. Az ukránoknak így is kevés közép- és nagy hatótávolságú védelmi rakétarendszerük van, a kishatótávolságú rakéták pedig jobbára a frontvonalon vannak. A nagy hatótávolságú rendszereket közben a városok védelmére mozgósították.

A legprimitívebb, még szovjet bombákból átalakított siklóbombákra is navigációs rendszert szerelnek, amely segít a célra való rávezetésben. Vannak olyan modellek, így az UPAB-1500B-E, amelyet már így is terveztek – írja a Telegraph.

A Wavellroom brit katonai blog és podcast megemlíti a bomba szokatlan aerodinamikai formáját, azt, hogy az orosz INS/GLONASS rávezető rendszert használja és hogy a céltól maximum 10 méterre tud becsapódni, miközben 50km távolságból indítható.

Szakértők szerint az oroszok siklóbombákból többet és gyorsabban tudnak gyártani, nagyobb veszélynek kitéve az ellentámadásra készülő ukrán erőket. Ez pedig egyesek szerint felveti a kérdést, hogy a hátországban a városokat védő rakétákat nem kéne-e az ellentámadás támogatására bevetni. Ez viszont kockázatos lépés – különösen a hétfői, masszív orosz rakéta- és dróntámadások tükrében.

Ráadásul, az ajándékba kapott Patriot és más rendszerek drágák és drága muníció is. Ezért egyes kommentátorok újra felvetik, hogy Ukrajnának modern, nyugati harci gépekre van szüksége. Azt viszont kétségbe vonják, hogy az oroszok siklóbombás újítása egymagában megfordíthatja-e a háború menetét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Jó az idei dinnyetermés, de baj lehet az árakból

Jó az idei dinnyetermés, de baj lehet az árakból

A dinnyeforgalmazás nehézségei miatt tárgyalásokba kezdenek a termelők, miután elhalasztották a szerdára tervezett tiltakozó megmozdulásokat – mondta Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke az InfoRádióban, hozzátéve: két áruházlánc is olyan akciót hirdetett meg, ami nagyon alacsony, miközben a termelőktől már önköltségi ár alatt veszik át a dinnyét.

Vitézy Dávid az InfoRádiónak: KRESZ-kérdőiv jön, új közlekedési fejlesztésekről is dönt a kormány

A helyreállítási alapból Magyarországra érkező uniós források egy részét járműbeszerzésekre fordítja a kormány, és hamarosan döntés születhet új közlekedési fejlesztésekről is – mondta az InfoRádióban a közlekedési és beruházási miniszter a magyar vasút 180 éves fennállása tiszteletére szervezett budapesti ünnepség után. Vitézy Dávid hozzátette: a kohéziós források felhasználásáról is tárgyal szerdai ülésén a kabinet. A KRESZ-t két lépcsőben alakítják át.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
Tisza-kormány: új párt alakulhat a Fidesz romjain, lemondott Szijjártó Péter

Tisza-kormány: új párt alakulhat a Fidesz romjain, lemondott Szijjártó Péter

Szerdán sincs megállás a választások óta teljes intenzitáson pörgő közéletben: Szijjártó Péter volt külügyminiszter mentelmi jogát is beáldozva lemondott parlamenti mandátumáról; a kormány már módosítja a költségvetést, valamint Ferencz Orsolya korábbi fideszes politikus arra utalgat, hogy új pártot alapít a Fidesz romjain. Kedden is intenzív volt a belpolitikai napirend: Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalásában bírálta az ellenzéket, amiért az alkotmánymódosítás elleni tiltakozás után a Fidesz  és a Mi Hazánk távol maradt a szavazástól, és hangsúlyozta, hogy az ország nem lehet egyetlen párt tulajdona. Az Országgyűlésben lezárták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, miközben felgyorsultak a személycserék az állami intézményeknél: teljesen megújul a MÁV igazgatósága, változások történtek a Szerencsejáték Zrt.-nél, és távozott a Creative Hungary vezetője is. Politikai vitát ígér a kormány az augusztus 20-i ünnepségek finanszírozása, miután a korábbi, 17,5 milliárd forintos szerződést felmondták, a kormány pedig a töredékéből tervezi megrendezni az eseményt. A kabinet több szakpolitikai irányt is kijelölt: év végére készülhet el az új energiastratégia, a honvédelmi miniszter az orosz befolyástól való távolodást hangsúlyozta, zajlik az uniós források gyors felhasználása. A legfontosabb döntésekről és fejleményekről szerdán is folyamatosan beszámolunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×