Március 24-én egy új orosz fegyver debütált az ukrajnai háborúban. A légifölény megszerzésére eddig képtelen orosz légierő fejlett, Szu-35-ös gépei bombatámadásokat intéztek a Harkivtól északra, az orosz határ közelében fekvő Szumi körzetben. Ez volt az első, széleskörben említett eset, amikor nagyszámú, úgynevezett siklóbombát vetettek be – amelyeket Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője „különösen nagy fenyegetésnek” nevezett.
A 11 siklóbomba ledobása az oroszok válasza volt arra, hogy fogytán vannak a cirkálórakétáknak és harci gépeik félnek az ukrán légvédelem célkeresztjébe kerülni. Egyébként ilyen bombát „ejtett le” tévedésből az orosz Belgorodra egy harci gép. Egyes híradások szerint a május 8-i légitámadások során is sok siklóbombát vetettek be ukrán célpontok ellen.
❗️UMPK (gliding and correction) modules have been developed for the FAB-250 bombs
— Tony (@Cyberspec1) May 3, 2023
TASS, citing a source in the defense industry.
More info ⬇️https://t.co/Ye8tWAnyMN pic.twitter.com/x2ZbBljrZ2
Ezek a fegyverek gyakorlatilag kinyíló szárnyakkal ellátott hagyományos, és alacsony technológiájú bombák – amelyeket azonban az arcvonaltól messzebb is el lehet indítani, megóvva a harci gépeket a légvédelmi rakétáktól. Ráadásul, nincs hőjelük, alacsonyan repülnek, ezért a radarok csak nehezen tudják befogni őket. Emellett az oroszok zavarják is az ukrán radarokat, ezért az ukránoknak csak kevés idejük van célba venni a bombákat.
A Telegraph című brit lap – ukrán katonai forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy az orosz erők naponta 20 ilyen bombát indíthatnak, amelyek bevetése a készülő ellentámadás átgondolására késztetheti az ukrán oldalt. Az ukránoknak így is kevés közép- és nagy hatótávolságú védelmi rakétarendszerük van, a kishatótávolságú rakéták pedig jobbára a frontvonalon vannak. A nagy hatótávolságú rendszereket közben a városok védelmére mozgósították.
A legprimitívebb, még szovjet bombákból átalakított siklóbombákra is navigációs rendszert szerelnek, amely segít a célra való rávezetésben. Vannak olyan modellek, így az UPAB-1500B-E, amelyet már így is terveztek – írja a Telegraph.
A Wavellroom brit katonai blog és podcast megemlíti a bomba szokatlan aerodinamikai formáját, azt, hogy az orosz INS/GLONASS rávezető rendszert használja és hogy a céltól maximum 10 méterre tud becsapódni, miközben 50km távolságból indítható.
Szakértők szerint az oroszok siklóbombákból többet és gyorsabban tudnak gyártani, nagyobb veszélynek kitéve az ellentámadásra készülő ukrán erőket. Ez pedig egyesek szerint felveti a kérdést, hogy a hátországban a városokat védő rakétákat nem kéne-e az ellentámadás támogatására bevetni. Ez viszont kockázatos lépés – különösen a hétfői, masszív orosz rakéta- és dróntámadások tükrében.
Ráadásul, az ajándékba kapott Patriot és más rendszerek drágák és drága muníció is. Ezért egyes kommentátorok újra felvetik, hogy Ukrajnának modern, nyugati harci gépekre van szüksége. Azt viszont kétségbe vonják, hogy az oroszok siklóbombás újítása egymagában megfordíthatja-e a háború menetét.
