Újabb szakaszba lépett az iráni konfliktus, miután Amerika ismét bombázni kezdte Iránt. Mint Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő az InfoRádióban hangsúlyozta, eddig is váltakozott az eszkaláció és a deeszkaláció, azonban az amerikai célok véleménye szerint nem változtak; szeretnének kilépni a háborúból, azonban megfelelő körülmények közepette, illetve az Egyesült Államok számára kielégítő eredményekkel.

Most szerinte azt láthatjuk, hogy elsősorban a Hormuzi-szoros szuverenitásának a kérdésében bontakozott ki nézeteltérés.

„Erre lehetett is számítani, ugyanis Irán követeli magának, hogy ismerjék el a Hormuzi-szoros feletti szuverenitását. Ez lényegében azt jelenti, hogy

az irániak díjat szeretnének szedni, és a Forradalmi Gárda maga mondja meg, hogy milyen irányban lehet elhagyni a Hormuzi-szorost, hiszen annak egy része alá van aknásítva.

Ezzel szemben az Egyesült Államok és a hajózási társaságok többsége az úgynevezett ománi útvonalat támogatja; több hajó haladt keresztül az iráni útvonalon a múlt héten, és ebből kifolyólag Irán úgy érezte, hogy ez a tűzszünet megsértése, a feltételek felrúgása, így megtámadott kereskedelmi hajókat, és ez váltotta ki a mostani eszkalációs folyamatot” – részletezte Csicsmann László.

Emlékeztetett, amikor aláírták a 14 pontos megállapodást, az Egyesült Államok azt mondta, hogy díjmentes lesz az áthaladás. Ehhez képest az elmúlt napokban az Egyesült Államok elnöke már úgy fogalmazott, hogy biztosítani fogják katonai erővel a Hormuzi-szoroson a szabad áthajózást, azonban az áruk értékének 20 százalékát beszednék kvázi védelmi díjként, ami új fordulat, kvázi annak az elismerése, hogy jogszerűen fogalmazódik meg az egyes államokban, hogy díjakat szednének, bármilyen címen is történik az.

„Tehát itt azt lehet mondani, hogy majd ezek a katonai hadműveletek előbb vagy utóbb kialakítanak egy új rendet a Hormuzi-szoros kapcsán, amelynek keretében majd kiderül, hogy pontosan ki és milyen díjakat fog szedni a szabad áthaladásért” – vetítette előre.

Ez viszont biztos, hogy nem tenne jót a világ gazdaságának, és nem csupán az energiaárak növekednének, a Perzsa-öböl térsége államai is tiltakoznának ezzel szemben.

„Gondoljunk bele, hogy itt a hajóforgalom nagy részét az arab államok bonyolítják le, kőolajat, illetve cseppfolyósított földgázt szállítanak, de emellett sok más termék is keresztülhalad. Azért egy 20 százalékos díj nagyon markáns, jelentős díj, és itt főként az Egyesült Államokkal partneri viszonyban lévő államokat találunk, amelyek természetesen tiltakoznának. A világgazdaságban pedig azt látjuk, hogy nagyon gyorsan reagálnak a piacok, ugye az olaj ára kedd reggel már a 86 amerikai dollárt közelítette” – mutatott rá Csicsmann László.

Rögzítette azt is, hogy Donald Trump amerikai elnök szerint az irániakkal tárgyalni csak időpocsékolás, ennek ellenére február 28., a konfliktus kibontakozása óta, hogy a háttérben mégis zajlanak egyeztetések, egyik félnek sem célja egy teljes háborús eszkalációhoz visszatérni, még ha a tárgyalások nem is látszanak a médiában.

Jóslata szerint 60 napon belül biztosan nem lesz átfogó megállapodás,

hiszen a kiszabott 60 napban is csak egyre rosszabb lett a helyzet, a nukleáris programot illetően pedig még egyeztetési szintig sem tudnak a felek eljutni.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.