Nőttek a jövedelmi különbségek az elmúlt években, de az új kormányzati intézkedések mérsékelhetik az egyenlőtlenségeket – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az elemzés a 2010 utáni „perverz jövedelemelosztási mechanizmusokkal” magyarázza a polarizációt. Az egykulcsos adórendszer, a tőke- és kamatjövedelmek alacsony adóztatása, az öröklés adómentessé tétele, az SZJA-kedvezmények 2010 után „jövedelmeket irányítottak át” a szegényebbektől a felső rétegekhez, és a lakástámogatás átalakításának is inkább a gazdagok a nyertesei – írták.

Hozzátették: uniós összehasonlítások alapján az alsó 10 százalék és alsó 50 százalék relatív pozíciója megfelel az európai uniós átlagnak, és a nettó vagyoni különbségek valamelyest csökkentek az elmúlt évtizedben, de az eltérések továbbra is jelentősek, a vagyoni különbségek mutatója pedig még szélsőségesebb. A Vagyonvisszaszerzési Hivatal és az alacsony nyugdíjak és keresetek emelése ugyanakkor érdemben mérsékelhetik a jövedelmi különbségeket. A „reformok sikeres implementációja” szintén kulcsfontosságú lehet egy kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb gazdasági modell megvalósításában a GKI szerint.

A hvg.hu összefoglalója szerint az ország teljes pénzügyi vagyonának 71 százaléka a leggazdagabb 10 százaléknál koncentrálódik, további 24 százalék azoknál, akik az ország gazdagabb felének többi részébe tartoznak, és 5 százaléka a vagyonnak van az ország szegényebb felénél. Ez az a szám, amelybe nem számítják bele az ingatlant.