Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Az orosz csapások miatt romos állapotban lévő lakóházak Ukrajna fővárosában, Kijevben.
Nyitókép: Unsplash

Besorozzák az embereket a frontra, pedig csak állásra jelentkeztek

Bolíviában nyomozás kezdődött az orosz hadseregbe történő esetleges csalárd toborzások ügyében.

Bolíviában nyomozás kezdődött az orosz hadseregbe történő, hamis álláshirdetések útján végzett, Ukrajna elleni harcra szánt férfiak toborzásának ügyében - közölte kedden a helyi ügyészség.

Az elmúlt napokban a közösségi médiában megjelent videók olyan bolíviaiakat mutatnak, akik orosz katonai egyenruhában a konfliktusövezetben teljesítenek szolgálatot. „A nyomozás már folyamatban van” – nyilatkozta a sajtónak Roger Mariaca, Bolívia főügyésze.

„Az emberkereskedelemre és -csempészetre szakosodott ügyészség dolgozik az ügyön” – mondta, hozzátéve, hogy nemzetközi együttműködést szeretnének kialakítani az ügyben.

A nyomozás elsősorban a 29 éves José Maria Soleto esetére összpontosít. A férfi egy videóban elmesélte, milyen az élete a háborús övezetben unokatestvérével és két másik személlyel, akik feltehetően Peruból és Kolumbiából származnak. Ezek az országok szintén nyomoznak állampolgáraik esetleges csalárd toborzása ügyében.

„Mindennapjaink állandó feszültségben telnek” – derült ki José Maria Soleto szavaiból. A bolíviai utcai ételárus állítólag azzal az ígérettel hagyta el Bolíviát, hogy 16 ezer amerikai dollárt kereshet. Felesége kedden azt állította, hogy a férfi meghalt.

Májusban az orosz nagykövetség Peruban egy közleményben elismerte, hogy peruiak írtak alá szerződést az orosz fegyveres erőkhöz való csatlakozásra, de az állította, hogy önkéntesekről volt szó.

A hamis ígérettek, megtévesztéssel való front-tobárzásról nem ezek az első hírek. Nemrég hosszú riportot készített a BBC Russian arról, hogy már a fronton vannak azok a diákok, akiket év elején kezdett el toborozni az orosz hadsereg. Korlátozott, egyéves szerződést, drónkezelői képzést és viszonylag védett, technikai szerepet ígérnek nekik, de a lap szerint mindez csak csali.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×