A Kármán András pénzügyminiszter által jegyzett, a közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló, kedden beterjesztett előterjesztés célja az indoklás szerint az, hogy teljesítse a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében a lehívható uniós források rendelkezésre állásának biztosítása érdekében tett vállalásokat. Ezek alapján a közpénzügyi keretrendszer megerősítését szolgáló, az államháztartás fenntarthatóságának javítására irányuló rendelkezéseket rögzítenek.

A javaslat átvezeti az alaptörvény hétfőn elfogadott tizenhetedik módosításának azon részét a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényen, amely eltörölte a Költségvetési Tanács vétóját a büdzsé elfogadásakor.

A háromtagú testület – amelynek munkájában a jegybankelnök és a számvevőszék elnöke is részt vesz – ezentúl csak véleményt nyilváníthat a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatnak az államadósság-szabálynak történő megfeleléséről, ez azonban nem befolyásolja a törvény Országgyűlés általi elfogadását.

Újdonság az is, hogy a Költségvetési Tanács működéséhez szükséges források 2027-től elkülönítetten, önálló költségvetési alcímen szerepelnek majd a költségvetésben.

Rögzítenék, hogy a kormány a büdzsét kizárólag október 1. és október 31. közötti időszakban nyújthatja be az Országgyűlésnek.

Az indoklás szerint ez a rendelkezés a korábbi években kialakult azon gyakorlatot kívánja megszüntetni, miszerint a törvényjavaslatot már a tavaszi ülésszakban tárgyalta és elfogadta a parlament.

Ehhez a benyújtási időponthoz illeszkedik, hogy a pénzügyminiszternek június 30. helyett legkésőbb augusztus 31-ig kell kidolgoznia és közzétennie a központi költségvetési tervezés részletes ütemtervét, kereteit, tartalmi követelményeit.

A központi költségvetés tervezésekor általános tartalékot kell képezni, amelynek célját, felhasználását, szükségességét és indokait részletesen be kell mutatni – áll a javaslataban, amely szerint ez az indoklási kötelezettség erősíti a költségvetési tervezés átláthatóságát és megalapozottságát.

A jövőben a kormánynak nyilvános határozatot kell hoznia egyebek mellett a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról, a kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításokról.