Magyar Péter miniszterelnök aláírta a már a Magyar Közlönyben is megjelent kormányhatározatot, amely szerint július 31-től egy sor közérdekű vagyonkezelő alapítvány szűnik meg, és amivel lebontja a kormány a több ezer milliárd forintos kekva-rendszert – írja a 24.hu összefoglalója.

A rendeletben részletesen szerepel, hogy melyik kekva esetében ki az elszámolási biztos, és melyik feladatokat „örökli meg” az állami feladatokat is ellátó kekváktól.

A frissen megjelent közlöny szerint az alapítványok mindegyikéhez elszámolási biztosokat jelöltek ki, akik a rendeletben név szerint is szerepelnek – mint ahogy mindegyik kekva esetében részletesen szerepel az is, mi lesz a további feladataikkal: az állami feladatokat melyik miniszter és tárcája fogja a továbbiakban ellátni, illetve ki felel majd a kekvák és leányvállalataik vagyonelemeiért.

A felsorolás szerint megszűnik:

• Jövő Nemzedék Földje Alapítvány,
• MOL – Új Európa Alapítvány,
• Hauszmann Alapítvány,
• Közép-európai Oktatási Alapítvány,
• Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány,
• Batthyány Lajos Alapítvány,
• Mathias Corvinus Collegium (MCC),
• Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány,
• Makovecz Campus Alapítvány,
• Tudás-Tér Alapítvány,
• Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány,
• Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány,
• Magyar Kultúráért Alapítvány,
• Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány,
• ÉLVONAL Csúcskutatási, és Tehetséggondozó Alapítvány,
• ZalaZONE Alapítvány.

A parlament június közepén szavazta meg az Alaptörvény-módosítást, amelynek értelmében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetését készíti elő. A kormány közleménye szerint a beavatkozásra azért volt szükség, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sok esetben politikai jellegű tevékenységet végeztek.

A kabinet az Állami Számvevőszék adataira hivatkozva azt írta: 2024-re több mint 3000 milliárd forintnyi közvagyon került ezekhez az alapítványokhoz.

Ez ingatlanokat, állami részvénycsomagokat, készpénzt és egyéb eszközöket jelentett. A kormány szerint az előző kabinet évente több tízmilliárd forintnyi osztalékról mondott le, amikor profitábilis cégekben, például a Molban vagy a Richterben meglévő tulajdonrészeket adott át alapítványoknak.

A kormány szerint a kekvák döntéshozó testületeit átszőtte a politika: a kuratóriumokba az előző kormányzathoz köthető politikai szereplők és miniszterek kerültek, a kinevezések pedig sok esetben életre szóltak. Ennek eredményeként jelentős közvagyon került ki az állami felügyelet alól, az érintett intézmények működése pedig bizonytalanná, gazdaságtalanná és szakmaiatlanná vált.

Két lépcsőben szűnnek meg a kekvák:

• a nem egyetemi vagyonkezelő alapítványokat már július végéig megszünteti,
• az egyetemi alapítványokat pedig 2027. augusztus elejéig megszüntetik,

a részükre odaajándékozott 3 ezer milliárd forint értékű állami vagyont pedig visszaveszik. De az egyetemi kuratóriumokban és felügyelőbizottságokban ülő fideszes potentátok sem maradhatnak még egy évig a helyükön, a bevezetett szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt, az új tagokat pedig nyílt pályázat útján választják ki.

A kekvák megszüntetésével (összesen 37 ilyen alapítvány van) közel 300 kuratóriumi és felügyelőbizottsági hely szűnik meg, amelyek esetében az átlagos tiszteletdíj bruttó 1,5 és 2 millió forint között mozgott pár évvel ezelőtt.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) leányvállalata az Infostartot is kiadó Inforádió Zrt. többségi tulajdonosa.